A japán nyelv gazdagsága és színessége mindig lenyűgöz. Amikor azt hinné az ember, hogy már megtanult olyan jól beszélni, hogy gond nélkül kommunikál anyanyelviekkel, találkozik egy olyan jelenséggel, ami egy teljesen új kaput nyit ki előtte. Legalábbis én így éreztem, amikor megismerkedtem a négykanjis kifejezésekkel, a yojijukugóval. De mi is ez a nyelvtani kategória, amit más nyelvekre olyan nehéz átültetni?
Mivel a japán nyelv képírást használ, igen könnyű különféle jelentéseket összetömöríteni néhány karakterbe. A yojijukugo pedig pontosan ez; négy karakter, amelyek együtt jelentenek valamit. Talán maga ez a név ismeretlenül hangzik, viszont biztos vagyok benne, hogy aki kicsit is többet foglalkozott már a japán nyelvvel, az találkozott már ezzel a jelenséggel.
Általában valamilyen bölcsességet foglalnak magukba ezek a szókapcsolatok, de előfordulnak teljesen hétköznapi szavak is, például a négy évszak: 春夏秋冬 (しゅんかしゅうとう). Annyira gazdag ez a nyelvtani kategória, hogy több száz yojijukugo létezik, bár mindet még a japánok sem ismerik, és hát nem is lehet mindet megjegyezni, az biztos. Viszont mindenképp érdemes beszélni róluk, hiszen a hétköznapi társalgástól kezdve az álláskeresésig mindenhol előfordulnak a négykanjis kifejezések. Az álláskeresés talán meglepően hangozhat, viszont a japán munkakeresés egy teljesen egyedi folyamat, amely során nemcsak a szakmai tapasztalatot, de a műveltséget is nézik. Az ilyen tesztek során pedig sor kerülhet yojijukugo kvízre is. Nézzük is, melyek a legfontosabb kifejezések!
Ha pedig szeretnél több japán nyelvvel kapcsolatos cikket olvasni, nézd meg ezeket a cikkeket is:
Japán szólások és közmondások
Japán nyelvjárások
Japán tiszteleti nyelv, a keigo
Japán számlálószavak kategóriánként
一石二鳥 (いっせきにちょう)
Ez a kifejezés mindenki számára ismerős lehet, csupán annyi a különbség, hogy magyarul más állat jelenik meg. Két legyet egy csapásra. Japánban ez úgy hangzik, két madár egy kővel.
以心伝心 (いしんでんしん)
Akár egy szóval is meg lehet fogalmazni ennek a négy kanjinak a jelentését: telepátia. Ez annyit tesz, hogy bár a szívek más testben vannak, mégis kapcsolódnak egymáshoz, és közvetítik egymás közt a gondolatokat. Ismerős az érzés, mikor valakivel ugyanarra gondoltok, vagy teljesen véletlenül ugyanazt mondjátok egyszerre? Ez nem más, mint az 以心伝心.
七転八起 (しちてんはっき)
„Hétszer esik el, nyolcszor kel fel”, szól a szó szerinti fordítás. Ez a kifejezés arra utal, hogy valaki sokszor bukik el ugyan, de nem adja fel, és minden egyes alkalommal talpra áll. Kitartó, szívós illető, nem lehet csak úgy kizökkenteni.
無我夢中 (むがむちゅう)
Ez a kifejezés arra utal, amikor valaki annyira magába van feledkezve, hogy észre sem veszi, mit csinál, mintegy elvesztette a kontrolt önmaga felett. Például, annyira elbambul, hogy azon kapja magát, hogy nekiment egy oszlopnak.
十人十色 (じゅうにんといろ)
Ahány ember, annyi szokás. Mindenkinek megvan a maga módszere, a maga gondolkodása, ahogy a japán mondja, „tíz ember, tíz szín”.
一生懸命 (いっしょうけんめい)
Ezt a kanjiszerkezetet talán a legtöbben hallották már, akik kicsit is hosszabb ideje foglalkoznak a japán nyelvvel. Így talán nem feltétlen ismerős a szó, viszont ha hozzátesszük a 頑張ります-t, akkor már azért megvan a jelentés is, igaz? Animékben, filmekben sokat lehet hallani, amikor a főhős elszántan, feltüzelve közli, hogy mindent bele fog adni, a végsőkig kitart, utolsó leheletéig harcol.
日進月歩 (にっしんげっぽ)
Ha megnézzük a kifejezésben szereplő kanjikat, nagyjából össze tudjuk rakni a jelentést is. Nap és fejlődés, hónap és előrelépés. Ez a kapcsolat arra utal, hogy egy állandó folyamatnak megvan az eredménye. Ez az eredmény viszont hirtelen érkezik. Használjuk például technológiai vagy tudományos fejlődésre is.
ー日一歩 (いちにちいっぽ)
Talán az előző yojijukugo ellenkezőjeként is hivatkozhatunk erre a mostanira, ugyanis ez annyit tesz „egy nap, egy lépés”. Nem kell semmit elsietni, lassan de biztosan haladunk a cél felé.
一期一会 (いちごいちえ)
A japán gondolkodást mélyen áthatja a zen és a buddhizmus egyéb ágazatai, az élet múlandósága, a pillanat szépsége. Ez a négykanjis idióma annyit tesz, egy megismételhetetlen találkozás, ami az életben egyszer jön csak el. És pont azért, mert ilyen még egyszer nem fog történni velünk, értékelnünk kell és becsben tartani.
悪因悪果 (あくいんあっか)
A rossz elnyeri megérdemelt büntetését, vagy mondhatjuk úgy is, „ki mint vet, úgy arat”. Ez viszont kifejezetten a rosszindulatra vonatkozik, aki gonoszul bánik másokkal, azzal is rossz dolgok fognak történni. A gonosz tetteknek olyan következményei is lesznek.
電光石火 (でんこうせっか)
Röviden és tömören: gyors, mint a villám. Az első két kanji az elektromos fényre (villám), a második kettő pedig a kovakő csiholta tűzre utal. Mindkettő egy szempillantás alatt lobban fel.
雲外蒼天 (うんがいそうてん)
Ahogy már a cikk elején is említettem, némelyik kifejezés magyar fordítását nem lehet egy-két szóval elintézni, hanem egy egész közmondás rejlik a háttérben. Sajnos a mi nyelvünk nem olyan kifejező képi tekintetben, ezért nem adatott meg nekünk az a luxus, hogy egy jelenséget négy karakterbe bele tudunk foglalni. Pedig milyen gyönyörű jelentése is van ennek a yojijukugónak! „A felhők fölött mindig süt a nap”, vagy hogy kicsit hűbbek legyünk a japán eredetihez „a felhőn kívül derült az ég”. Bármi rossz is történik most velünk, a szerencsétlenség nem tart örökké, és ha elég türelmesek vagyunk, eloszlanak a felhők, és élvezhetjük a napsütést.
温故知新 (おんこちしん)
A régi kútból is lehet új vizet meríteni, a múlt eseményeiből is lehet új ismereteket szerezni. Az igazán bölcs ember tanul a korábbi eseményekből, amik történtek vele, és felhasználja azokat, hogy új tudást alakítson ki. Az 温 kanji egyébként ismerős lehet az onsen (温泉) szóból, ami melegvízű termálforrást jelent.
悪事千里 (あくじせんり)
Szinte biztos vagyok benne, hogy mindenki pontosan tudja, hogy miről is van itt szó, a legtöbben tapasztaltuk már a saját bőrünkön. A rossz hír valahogy mindig futótűzként terjed. A 里 egyébként egy japán mértékegység, nagyjából négy kilométer távolságot jelent. Így pedig ez a szólás annyit tesz, „rossz dolog, négyezer kilométer”.
意識不明 (いしきふめい)
Bár az eddig említett yojijukugok leginkább szólások és közmondások voltak, már a bevezetőben is említettem, hogy ez nem mindig van így, némelyikük csupán egy-egy szóra utal. És nem is kell mindig teljesen fennkölt dolgokra gondolni, az 意識不明például annyit tesz, eszméletlenség, öntudaton kívüli állapot.
自問自答 (じもんじとう)
Ezt a kanjiösszetételt is elég nehéz lenne lefordítani magyarra, nem igazán találok rá egy magyar megfelelőt. Tulajdonképpen annyit tesz, hogy valaki megválaszolja a saját maga által feltett kérdést. Utalhat egyfajta merengésre, elmélkedésre is, amikor jót beszélgetünk magunkkal a világ dolgairól.
一粒万倍 (いちりゅうまんばい)
Egy fecske nem csinál nyarat, Japánban viszont egyetlen szem is megsokszorozódhat. Ez is annyira jól jellemzi a japánok gondolkodását, a kicsi megbecsülése, a türelem és a folyamatban való bizalom. Minden aratás egyetlen maggal kezdődik, nem szabad lekezelni valamit csak azért, mert aprónak és gyengének tűnik, hiszen bármi okozhat meglepetéseket.
自業自得 (じごうじとく)
Talán ez még jobban visszaadja a „ki mint vet, úgy arat” szólást, általában így is szokták fordítani. A saját tetteinknek mi viseljük a következményeit, nekünk kell megfizetnünk a baklövéseinkért. Azt kapod, amit megérdemelsz.
喜怒哀楽 (きどあいらく)
Bár ilyen egyszerű lenne az ember, hogy az összes érzelmet bele lehetne foglalni egyetlen kifejezésbe. Voltaképp viszont a legfontosabbak tényleg benne vannak ebben a négy kanjiban: öröm, düh, bánat és élvezet.
異口同音 (いくどうおん)
Annyira csodás érzés, amikor egy nagy tömeg összetart. Amikor ugyan százak és ezrek szája mozog, de a hang egy és ugyanaz. Kórusban mondják ugyanazt, teljes összhangban és egyetértésben. „Más száj, ugyanaz a hang”. Ezt a kifejezést használják arra is, ha sokan ugyanazt mondják, meg arra is, ha egy nagyobb csoportnak megegyezik a véleménye.
Összefoglalás
Láthatjuk hát, hogy a japán nyelv mennyi meglepetést és izgalmat tartogat még számunkra. Elenyésző az a mennyiség, amit most én példának felhoztam a yojijukugoból, hiszen még vagy tízszer, százszor ennyi négykanjis szóösszetétel létezik. Kezdetnek viszont ez is ad egy alapot, és ha más nem, remélem, legalább az érdeklődésedet felkeltettem. Nehéz nekünk, külföldi nyelvtanulóknak éreznünk ezeknek a szavaknak a jelentését, hiszen a mi anyanyelvünkben ilyen nyelvtani kategória nincs, viszont nem lehetetlen ráérezni és még annyira sem lehetetlen megtanulni, hogy mire is utalnak ezek a szólások.
