Minden népnek megvannak azok a kulturális elemei, amelyek a nyelvben is visszatükröződnek. A szólások és közmondások a mindennapjaink részei, sokszor úgy is használjuk őket, hogy az nem tudatos. Ezen kívül a globalizáció egyik hozadéka, hogy legyen szó más nyelvekről, egyes szófordulatok szinte szó szerint megegyeznek. Japán bár elég elszeparáltan terül el a világtól, akadnak a japán nyelvben is bőven olyan kifejezések, amelyeket angolul, magyarul, németül, spanyolul ugyanúgy használunk. Másrészről viszont vannak olyan szólások, amelyeket egyik másik nyelvben sem találjuk meg. Ezekből gyűjtöttem most ki egy csokorra valót. Ha ezeket elsajátítod, sokkal színesebbé teheted a beszélgetéseidet, és biztos lehetsz abban, hogy anyanyelvi beszélgetőtársaid elismerően néznek majd rád.
Ha pedig többet szeretnél tanulni a japán nyelvről, ezek a cikkek is érdekesek lehetnek számodra:
Japán nyelvjárások
Japán tiszteleti nyelv, a keigo
Számlálószavak kategóriánként
Japán szólások és közmondások
Ahogy haladok a bemutatással, te is látni fogod, hogy némelyik szófordulat teljesen megegyezik a magyar megfelelőjével. Az most egy külön kutatást érdemelne meg, hogy ez mitől lehet, honnan erednek az adott kifejezések, mi lehet az oka annak, hogy univerzálisan használjuk őket, de most talán fontosabb azt megvizsgálni, hogy mit is jelentenek, hogyan használjuk őket.
Azt általánosságban el lehet mondani róluk, hogy a japán emberek életfelfogásához méltóan rengeteg köztük a természeti jelenség, időjárásra vagy állatra utaló szólás. Az pedig természetesen egyértelmű, hogy ezek a kifejezések mély bölcsességeket tartalmaznak, amelyeket már olvasva is elmereng az ember. Nézzük is, melyek azok a szólások, amelyekkel kicsit feldobhatjuk még a legszárazabb beszélgetést is!
雨降って地固まる (あめふってじかたまる)
„Az eső meglazítja a talajt”, valami ilyesmire lehet lefordítani ezt a kifejezést. Első olvasatra én arra tippeltem volna, hogy ez azt jelenti, hogy ha elég türelmesek vagyunk, szépen elsimul előttünk az út. Valójában viszont itt arról van szó, hogy hiába történnek rossz dolgok, azok jóra fordulnak majd.
明日は明日の風が吹く (あしたはあしたのかぜがふく)
„Új nap, új remények”, vagy valami ilyesmi. Minden nap egy új nap, és minden nap tartogat valami szépet. Lehet, hogy ma reménytelennek tűnik minden, de holnap már a holnap szele fúj.
急がば回れ (いそがばまわれ)
Röviden és tömören ez annyit tesz, ne rohanj! Ha sietsz valahova, és a rövidebb utat akarod választani, könnyen eltévedhetsz. Inkább vegyél vissza a tempóból, és türelmesen járd az utat, amelyet már ismersz.
猿も木から落ちる (さるもきからおちる)
„A lónak is négy lába van, mégis megbotlik”, szól a magyar verzió. Így ez talán nem is szorul bővebb magyarázatra. Persze más kultúrában más állat adja egy közmondás értelmét, és tekintve, hogy a japán nem kifejezetten egy ősi lovas nemzet, ők a saját metaforáikat használják, esetünkben ló helyett majmot. Hiába él a majom a fán, hiába lételeme a mászás, bizony még az ő esetében is előfordulhat, hogy lepottyan a fáról. Ne legyünk túl szigorúak magunkkal, senki nem tökéletes.
酸いも甘いも噛み分ける (すいもあまいもかみわける)
Ismeri a savanyú és édes ízt is, tehát belekóstolt az élet szépségébe és kevésbé szépségébe is. Ezt akkor szokták mondani, ha az illető sokat tapasztalt már, amitől sokkal bölcsebben látja a világ dolgait, mint azok, akik folyton csak jó élményeket szereznek. Ez is a japán életfelfogás egyik része, tanulni a rosszból és értékelni a nehézségeket is, hiszen ettől lesz az ember igazán bölccsé.
女心と秋の空 (おんなごころとあきのそら)
Na, igen, az elmaradhatatlan nemi sztereotípiák… Japánban az évszakok váltakozása hatalmas jelentőséggel bír, az egész kultúrát meghatározzák az évszakok, és ehhez mérten a művészetektől kezdve az ünnepeken át a szólásokig mindenhol megjelenik a természet változása. Ebben az esetben arról van szó, hogy a nő szíve olyan változékony és kiszámíthatatlan, mint az őszi ég. Egyszer napos, másszor borongós. Ki tudja követni?
木を見て森を見ず (きをみてもりをみず)
Tessék, máris itt egy olyan szólás, amit konkrétan magyarul is ugyanúgy mondunk. „Nem látja a fától az erdőt”. Valami olyan apró kis részletre fókuszál az ember, hogy attól észre sem veszi a sokkal fontosabb egészet.
足るを知る者は富む (たるをしるものはとむ)
Az az ember, aki képes megelégedni azzal, amije van, ismeri az igazi boldogságot. Aki képes még azt a keveset is megbecsülni, amije van, legyen az illető akár szegény is, a lelke békére talál és élvezni tudja az életet.
火に油を注ぐ (ひにあぶらをそそぐ)
„Olajat önt a tűzre”, teljesen megegyezik a magyar változattal. Egy alapból is rossz szituációt csak még jobban fokoz, más szófordulattal élve „rátesz még egy lapáttal”.
山あり谷あり (やまありたにあり)
Ennek a szólásnak két jelentése is van. Az egyik a magyar „egyszer fent, egyszer lent”szófordulathoz áll talán a legközelebb, vagyis az életben vannak mélységek és magasságok. A másik jelentése pedig az, hogy az élet problémák sorozatából tevődik össze. Mindig újabb és újabb nehézségeken kell átküzdenünk magunkat. Lényegében a két jelentés annyira mégsem tér el egymástól. A fő, hogy pozitívan gondolkodjunk!
言わぬが花 (いわぬがはな)
„Hallgatni arany”, tartja a mondás. Japánul ez úgy hangzik, „a nem beszélés virág”. Ha nagyon éles a nyelvünk és folyton meggondolatlan dolgokat mondunk, azzal csak magunknak okozunk bajt. Milyen bölcs mondás! Jó lenne, ha ezt a gyakorlatba is tudnám ültetni, és én sem beszélnék folyton feleslegesen.
魚心あれば水心 (うおごころあればみずごころ)
Ez a szólás annyira szépen bemutatja a természet harmóniáját! Azt jelenti, hogy ha valakivel jót teszel, vissza fogod kapni a kedvességet. Ha a hal kedves a vízzel, a víz is kedves lesz a hallal. Kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a másik segítésének fontossága, amit ez a szófordulat leír.
お客様は神様です (おきゃくさまはかみさまです)
Nem egészen közmondásnak nevezném ezt a kifejezést, de fontos megemlíteni, mert nagyon lényeges eleme a japán gondolkodásnak és üzletnek. Magyarul talán úgy mondanánk, hogy „a vásárlónak mindig igaza van”. Aki dolgozott már eladói pozícióban, az pontosan átérzi, hogy milyen idegesítő ez a mondat! Mégis hogy lenne mindig igaza? Amikor olyanért panaszkodik, amiről ő tehet, amikor úgy beszél veled, mint egy ronggyal! Japánban azonban ez sem kifogás. Az ügyfelet úgy kell kezelni, mint egy istent. Mindig neki van igaza, mindig az ő érdekeit kell nézni, és mindig úgy intézni, hogy elégedett legyen a szolgáltatással.
果報は寝て待て (かほうはねてまて)
Kicsit hasonlít ez a türelem rózsát terem szólásra, de nem egészen egyezik meg. A果報szó a buddhista filozófiában az előző életünk cselekedeteire utal. Ez annyit tesz, hogy ha korábban valami jót tettünk, akkor időbe telik, míg annak megjön az eredménye. Viszont az biztos, hogy ha türelmesek vagyunk, megkapjuk, amit megérdemlünk.
去る者は追わず (さるものはおわず)
Talán magyar megfelelője nincs ennek a szólásnak, de mind tudjuk, hogy miről is van szó. Ne tartsd vissza azt, aki menni akar, ne fuss valaki után, aki már lelépett. Nem szabad semmit erőltetni, aki nem akar maradni, az hadd menjen. Nem érdemes kergetni valakit, aki otthagyott téged.
遠くの親類より近くの他人 (とおくのしんせきよりちかくのたにん)
„Jobb ma egy veréb, mint holnap egy fogoly”, ha nagyon erőltetni akarnám, de inkább ne erőltessük, nem érdemes. A messze élő rokonnál többet ér a közeli idegen. Hiszen ha épp szükséged van segítségre, a messzi távolban élő rokonoddal hiába köt össze a vér, nem fog tudni ott teremni melletted, míg valaki, aki a közeledben van, talán a segítségedre tud sietni.
日光を見ずして結構と言うな (にっこうをみずしてけっこうというな)
Még emlékszem, ahogy az egyetemi művészettörténet órán a tanár képeket mutatott Nikkō szentélyről, amely nem csak, hogy a világörökség része, de ott van eltemetve Japán egyik legjelentősebb sóguna, Tokugawa Ieyasu. Tulajdonképpen az egész szentélyt neki szentelték, és olyan pompázatossá építették, hogy az ember csak tátja a száját a sok aranyozott díszítésen, szobron és pagodán. A szólás valójában nem egy olyan szófordulat, amely csak úgy felmerül egy hétköznapi társalgásban, de annyit tesz, hogy ne mondd valamire, hogy szép, amíg nem láttad a Nikkō szentélyt. Nos, a kép magáért beszél.
初めは良ければ終わり良し (はじめよければおわりよし)
Talán meglepő ez a szólás, ugyanis sajnos sokszor ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy az ilyen népi bölcsességek nem egészen pozitívan csengenek ki. Ez a mondat annyit tesz: „ha jó a kezdet, jó a vég”. Ha valami jól indul, akkor az a szerencse szépen halad lépésről lépésre, és szerencsével zárul a folyamat. Őszintén, néha szükség van ilyen bíztató szófordulatokra is, nem?
人の花は赤い (ひとのはなはあかい)
Ezt úgy is lehet mondani, hogy隣の花は赤い, ami pedig máris sokkal közelebb van ahhoz a használathoz, amely a többi nyelvekben is megtalálható: a szomszéd fűje mindig zöldebb. Egyszerűen annyi történt, hogy a japán a fű helyett virágot használ, ami pedig értelemszerűen nem zöld lesz, hanem piros. Mindig sokkal kívánatosabb az, ami a másé, hiszen emberből vagyunk, nem elégszünk meg azzal, amink van. Ezt az érzést bizonyára valamennyien jól ismerjük, és rengeteg idő és elszántság kell hozzá, hogy az ember felülkerekedjen az irigységen.
聞くは一時の恥、聞かぬは一生の恥 (きくはいっときのはじ、きかぬはいっしょうのはじ)
Hiába töröm a fejem, nem találok magyar megfelelőt ehhez a szóláshoz, pedig kifejezetten jó gondolat. Ne féljünk rákérdezni valamire, amit nem értünk, hiszen ha kérdezel, az csak ideiglenesen kínos, viszont, ha nem kérdezel, az örök életedre az. Ha valamit nem tudsz és rákérdezel, akkor talán tudatlannak tartanak egy ideig, viszont a későbbiekben már nem lesz ezzel gond. Ha viszont úgy teszel, mintha mindent pontosan értenél, akkor egész életedben tudatlan maradsz.
Összegzés
Személy szerint én kifejezetten szeretem a szólás-mondásokat, szerintem egy nyelvet nagyon fel tud dobni, ha néha beékelünk ilyen szófordulatokat a beszélgetésbe. Persze vannak olyan szólások, amelyeket könnyebb értelmezni, míg mások azért okoznak némi fejtörést. És persze magyarul sem ismerjük mindegyiket. Az viszont biztos, hogy nagyon izgalmas kicsit utánanézni a jelentéseknek, és ha jól tudjuk használni őket, kifejezetten műveltnek fognak tartani minket.