Életmentő útmutató mintával, hogyan írjunk önéletrajzot japánul: Ebben a cikkben minden kérdésedre választ kapsz

Amikor úgy döntünk, hogy belevágunk az álláskeresésbe, az első lépések között kell lennie az önéletrajz összeállításának. Nagyon fontos kellő időt szánni rá, hiszen általában ez az első kapcsolat köztünk és a potenciális munkaadó között. Amennyiben nem tudjuk eléggé megmutatni magunkat benne, úgy nagy az esély arra, hogy nem fogunk eljutni egy esetleges személyes interjúra. A kulturális különbségek bizony még egy ilyen apróságnak tűnő formátum esetén is megmutatkoznak, így ajánlatos, hogy alaposan megismerjük a japán önéletrajz felépítését és elvárásait.

Cikkemben igyekszek kitérni minden fontosabb sajátos elemre, amelyek egy európai ember szeméből nézve közel sem egyértelműek. Saját tapasztalataim alapján állíthatom, hogy egy ütős és biztos önéletrajzot összeállítani nem könnyű, de kellő energia befektetésével a későbbiekben bizony megtérül a beleölt sok fáradság. Ha még többet szeretnél olvasni a japán munkakeresésről vagy interjúkhoz hasznos nyelvi tanácsokról, akkor a következő cikkeket tudom a figyelmedbe ajánlani:
Bemutatkozó szöveg japánul állásinterjúra, példákkal
Hogyan mutatkozz be japánul: Első nap a munkahelyen (példákkal)
Hogyan találtam munkát Japánban Magyarországról?

Egy japán önéletrajz összeállítása példák segítségével

A japán és európai önéletrajzok különbségei

Mielőtt rátérnénk a japán önéletrajz kivesézésére, érdemes szót ejteni arról, hogy az mennyire is különbözik az általunk megszokott nyomtatványtól. Magyarországon két típusról beszélhetünk: a hagyományos és az amerikai önéletrajzról. A hagyományos fajtát manapság már ritkán várják el, mondhatjuk, hogy pár év múlva talán már nem is kell említenünk. Olyan, akár egy fogalmazás: leíró stílus jellemzi, egész mondatok építik fel. Próbára tudja tenni az embert, hiszen nagyon oda kell figyelni a precíz fogalmazásra és a helyesírásra. Ezzel szemben az amerikai típust tömören megfogalmazott szekciók építik fel, amelyekre általában a vázlatos írásmód jellemző. Célja a könnyű áttekinthetőség, ezért nem kell hosszú mondatokat alkotni, elegendő tőmondatokat, rövid felsorolásokat írni.

A japán önéletrajz valahol a kettő között helyezhető el: egy részét tömörség, áttekinthetőség jellemzi, azonban egy másik részében alaposan átgondolt szöveget kell alkotni. Érdekesség lehet, hogy a japánok szeretnék minél jobban megismerni az álláskeresőt, így szinte minden esetben fel kell tüntetni a nemet és életkort. Gyakran olyan kérdés is előkerülhet, hogy házasságban élünk-e. Magyarországon ez eléggé személyes témakörbe tartozik, és úgy hiszem, sokan meglepődve néznénk, ha itthon ilyet kérdeznének tőlünk, de Japánban ez bizony nem számít udvariatlannak.

Az sem ritka, hogy csak olyan papírt adhatunk be, amelyet kézzel írtunk. A japánok szerint a kézírás tükrözi az ember személyiségét. Úgy tartják, hogy aki szépen ír, az a való életben is nyugodt természet, figyel a rendre és tisztaságra, míg akinek ronda az írása, az egy nyughatatlan, szórakozott ember. Olyanokat is ki tudnak olvasni, hogy ha valaki kerekíti a betűket, akkor biztosan kedves, jószívű egyéniség, míg a szögletes karakterek komolyságról árulkodnak. A kalligráfiában is megmutatkozik ez a mentalitás, hiszen ott is nagyra értékelik a szép írást. Az egyik japán barátom is mesélte, hogy az apukája kézzel írott levelet küldött az anyukájának, aki úgy gondolta, hogy egy ilyen szép kézírású fiatalemberrel szívesen találkozna, így kezdődött a kapcsolatuk. Ilyen szempontból egy kicsit úgy gondolhatjuk, a japánok le vannak maradva az önéletrajzzal: kézzel írott változatot kérnek vagy éppen olyan adatokra kíváncsiak, amelyek abszolút nem játszanak jelentős szerepet az álláskeresés és munkaadás során, csupán energiát ölnek ki a jelentkezőkből. Azonban nem szabad nyűgként tekintenünk ezekre, el kell fogadnunk a kulturális különbségeket.

Önéletrajz mintákat árusító helyek

Japánban manapság nagyon egyszerű előre összeállított önéletrajz mintát beszerezni. Ahogy említettem, még mindig rengeteg helyen kézzel írott formátumot kérnek a jelentkezésnél, ezért nem szabad megelégedni a digitális változattal. A cégek úgy gondolják, hogy a kézírásban megmutatkozik a jelentkező személyisége és az, hogy mennyire is elhatározott a felvétellel kapcsolatban. Emellett úgymond ez az első munka is: azt is figyelik, mennyire megy egy hivatalos dokumentum gondos kezelése.

Ha gyorsan akarunk hozzájutni egy formanyomtatványhoz, akkor az éjjeli-nappali boltokat és szupermarketeket tudom ajánlani. Ugyan nem árulnak mindenhol, de érdemes körülnézni, általában az írószer vagy magazin részlegre szokták kitenni őket. Amennyiben a lehető legolcsóbban szeretnénk szert tenni rájuk, a legjobb, ha egy 100 jenes üzletben próbálkozunk (pl. Daiso, Seria stb.).

Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon mindegy, hogy hol veszem meg? Lényegében egyszerű a válasz: igen. A 100 jenes boltban vett önéletrajzot ugyanúgy elfogadják, mint a sokkal drágábban vett verziót. Arra természetesen figyelni kell, hogy a jelentkezésnél szerepel-e valamilyen külön kérés az önéletrajzot illetően. Amennyiben a munkaadó feltünteti, hogy milyen önéletrajzot vár el, érdemesebb lehet egy komolyabb írószer boltban vásárolni.

Részletes ismertetés magyar fordítással

Az alábbiakban egy magyar fordítással és egy mintával szemléltetem az önéletrajz egyes pontjait. Ehhez a doda nevű álláskeresést támogató cég JIS szabványos önéletrajzát használom, amelyet bárki letölthet innét.

De mit is jelent az, hogy a JIS előírásainak megfelelt önéletrajz? A JIS a Japanese Industrial Standards rövidítése, amely japánul a Nihon Kōgyō Kikaku (日本工業規格) nevet viseli. A JIS szabványos önéletrajz tehát egy olyan nyomtatvány, amelyet Japánban a jelenlegi ipari előírásai szerint állítottak össze. Azonban fontos megemlíteni, hogy munkahelyváltásnál nem kötelező a JIS szabványait követni.

Ezen fajta önéletrajzban eléggé le vannak korlátozva az erősségek, a hobbik és az önmagunk bemutatására szolgáló üres hasábok. Ez jó hír azoknak, akik az önéletrajz gyors elkészítésére törekszenek, azonban hátrányt is jelent, hogy a munkakereső kevésbé tudja felhívni magára a figyelmet önéletrajza által. Viszont az előírások nem szabják meg a karakterszámot. Ezért például a különböző álláshirdető weboldal felkínál olyan változatot is, amelyben bőven van hely az erősségeink kifejtésére. Valamint ha értünk egy kicsit a Microsoft Wordhöz, akár saját magunk is készíthetünk külön rublikát azoknak a tételeknek, amelyeket szeretnénk bővebben kifejteni.

Alapvető személyes adatok

Beadás dátuma

Fontos, hogy ne az önéletrajz megírásának dátumát, hanem a beadás napját tüntessük fel. Érdemes ezt a keltezést mindig üresen hagyni és csak akkor kitölteni, amikor eljutunk odáig, hogy jelentkezünk egy-egy céghez. Sajnos egyszer előfordult velem, hogy nem írtam át a dátumot beadás előtt. Ezután próbáltam arra törekedni, hogy – bár ez az első kitöltendő tétel a nyomtatványon – mindig ezt hagytam a legvégére. Apróságnak tűnhet, azonban a cégek számára ez is egy jó szempont, hogy kiszűrjék, mennyire alaposak a jelentkezők.

Ha esetleg postán adjuk fel önéletrajzunkat, a feladás napját szokás feltüntetni. Ha pedig egy interjúra kérik, hogy vigyünk magunkkal írott vagy nyomtatott változatot, az adott nap dátumát kell feljegyezni. Az évszám kitöltésére kétféle lehetőségünk van: a keresztény időszámítás szerinti vagy a japán korszaknévhez tartozó évszámot használjuk. Mindkettőt elfogadják, mindössze annyi a fontos, hogy az évszámok egységesen szerepeljenek az önéletrajzban. Mivel rengeteg évszámot kell feltüntetni, számunkra egyszerűbb, ha a megszokott keresztény időszámítás szerint járunk el.

Családi és utónév

Szerencsére magyarként nem szokatlan számunkra, hogy előre írjuk a családnevet és utána a keresztnevet. Olvasatjelölésnél arra érdemes figyelni, hogy ha a furigana szó hiraganával van írva, akkor az olvasatot is hiraganával írjuk, ha pedig katakanával, akkor az olvasatot is katakanával. A könnyebb megértés érdekében pedig ajánlott a két név közé egy fél szélességű vagy egy teljes szóközt tenni.

Jelenlegi lakcím és telefonszám

Mivel a cím általában a prefektúra megjelölésével kezdődik, ezért nem szükséges kiírni az országot, legyen szó Japánról vagy Magyarországról. Fontos, hogy ne feledkezzünk el az irányítószámról és az olvasatról sem. A példán érdemes megfigyelni, hogy a számokon kívül minden adatnak jelölve van az olvasata. Ami pedig a telefonszámot illeti, célszerű egy olyan elérhetőséget megadni, amelyen napközben is könnyen elérhetőek vagyunk. Ha a levelezési címünk megegyezik a jelenlegi lakcímmel, nem szükséges kétszer kiírni: ilyenkor a 同上 kifejezést szokás használni.

Arckép

Habár a legfontosabb szempontok szerepelnek a fordításon, fontos kihangsúlyozni, hogy színes képet kell használni. A legáltalánosabb méret a 4 cm-es magasság és 3 cm-es szélesség. Érdemes odafigyelni arra is, hogy az alkalomhoz megfelelő öltözetben és frizurával készüljön a kép. A háttérhez lehetőleg fehér vagy egyéb halvány szín az ideális. Olyan képet használjunk, amely legfeljebb három hónapon belül készült, így a benyomásunk élőben se változhat túl sokat a fotóhoz képest. Mindenképpen szemből készített képet használjunk, a hátuljára pedig a biztonság kedvéért írjuk rá a nevünket, mielőtt ráragasztjuk a nyomtatványra.

Tanulmányok és munkatapasztalat

Ez az a rész, ahol meg tudod adni, hogy mikor és hol tanultál, illetve azt, hogy mikor és hol dolgoztál. Ahogy arról fentebb is esett szó, a dátumot mindig egységesen kell írni: ha korábban keresztény időszámítást használtál, a továbbiakban is azt kell alkalmazni az alaposság érdekében. Fontos, hogy nem csak azt kell megjelölni, hogy mikor kezdtél egy iskolát vagy munkát, hanem azt is, hogy mikor fejezted be. Ahogy pedig a példán is látható, a legrégebbitől kell haladni, és az évszám mellett a hónapot is fel kell jegyezni.

A japánok általában a középiskolától kezdik tanulmányaik megnevezését, ezért érdemes nekünk is ugyanúgy eljárni. Az iskolák és szakok nevét mindig írjuk ki teljesen, sose rövidítsünk. Az iskola megkezdését jelölő 入学 kanjit használjuk először, majd az elvégzését jelölő 卒業 írásjegyeket utána. Munkahelyek esetében a 入社 és 退社 kanjikat használhatjuk ugyanilyen formában. Ügyeljünk arra, hogy először soroljuk fel a tanulmányokat és utána a munkatapasztalatokat. A kettő nem keveredhet össze, még akkor sem, ha például az egyik iskolai végzettségünk megszerzése előtt kezdtünk volna el dolgozni valahol. Amennyiben dolgoztunk már, a tapasztalat megnevezése alatt érdemes kifejteni röviden, hogy milyen pozícióban végeztünk tevékenységet. Ha pedig nincs több tétel, jobb oldalra igazítva helyezzük be az 以上 szócskát: ezzel jelezzük, hogy ennyit tudtunk írni. Az önéletrajz legkönnyebben megírható része, de nem szabad felületesen megírni, ugyanis ennél a résznél különösen fontos pontosság.

Képesítések

Bizonyára felmerül a kérdés, hogy mégis milyen típusú képesítéseket lehet feljegyezni. Valójában bármit, amire eddig szert tettünk, de azokat különösen, amelyek fontosak lehetnek az állás megpályázásánál. Jöhet ide mindenféle: jogosítvány, nyelvvizsgák, számítógépes végzettségek stb. A lényeg, hogy minden pontos megnevezéssel szerepeljen, nehogy később valamilyen félreértés kerekedjen ki belőle.

Egy kis japán segítség: a jogosítványhoz hasonló képesítések után egy szóközt hagyva a 取得 (megszerzés) szót tudjuk használni, míg vizsgák esetében a 合格 (sikeres vizsgázás) szóval fejezhetjük ki, hogy nem csupán próbálkoztunk azzal, hanem sikeresen is teljesítettünk. Évszámok és hónapok esetén pedig a fentebb leírtak szerint kell eljárni, tehát mindenképpen egységesíteni kell a többi dátummal.

Kifejtős részek

Ezek azok a részek, ahol alaposan megfogalmazott szöveget várnak el. A mintán látható rubrika nagyon kicsi és csak kevés mondat fér bele, de jelentkezési papírokon gyakran kérnek 200-300 karakteres válaszokat. Ebből kifolyólag úgy gondolom, hogy nem árt felkészülni egy biztos szöveggel ezekre a kérdésekre. Lássuk csak, mik azok a kifejtős részek, amelyekkel a leggyakrabban találkozhatunk.

Jelentkezés oka

Ennél a kérdésnél arra kíváncsiak, hogy a piacon jelenlevő megannyi cég közül miért pont őket választottad. Ha olyan választ adsz, ami igaz lehet még tíz másik cégre is, akkor könnyen lehet, hogy hamar elutasítanak. Pontosan ezért kell egy olyan rövid, de biztos választ előre elkészíteni, amivel be tudod bizonyítani, hogy te tényleg az adott cégbe akarsz bekerülni.

Külföldiként gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy egy ilyen kérdésre csupán annyit válaszolunk, hogy kamatoztatni szeretnénk a nyelvtudásunk. Mivel külföldiek vagyunk, így esetünkben mondhatni egyértelmű, hogy többféle nyelvtudás van a tarsolyunkban. Érdemes kutatkodni egy kicsit a cégről, hogy mivel is foglalkozik pontosan, milyen eredményeket mutatott fel eddig, majd valahogy elgondolkodni azon, hogy ezt hogyan lehetne egy saját epizóddal összekötni: és kész is van, hogy mi lehetne egy jó ok a jelentkezésre.

Erősség, gyengeség

Ezzel a kérdéssel a cégek két dolgot akarnak megtudni. Az egyik az, hogy mennyire tudod objektíven elemezni saját magad. Fontos, hogy tudd, mi az erősséged, hiszen úgy tudod magabiztosan kihasználni a munka során. A gyengeséged ismerete pedig azért lényeges, hogy tudatában legyél, min kell változtatnod. A másik, amit ezzel a kérdéssel meg akarnak tudni, hogy mennyire illesz az adott munkakörbe, illetve a cégbe. Minden cégnek megvan a maga képe arról, hogy milyen természetű embereket várnak, így ezzel próbálják kiszűrni azokat, akiket igazán el tudnak képzelni a saját vállalati kultúrájukba.

Az erősséged kiválasztásakor érdemes azon gondolkodni, hogy milyen olyan tulajdonságod van, amivel hozzájárulhatsz a munka sikeréhez. Írhatsz nagyon egyszerű tulajdonságokat: lehetsz szorgalmas, tettrekész, lelkiismeretes, teherbíró stb. Nagyon jelentős, hogy úgy villantsd meg őket, hogy azok olyan jellemvonások legyenek, amelyek a munka világában is a hasznodra lehetnek. A cég azért akar minket felvenni, hogy ott dolgozzunk és hozzájáruljunk a cég sikereihez, így elengedhetetlen, hogy üzleti szemszögből világítsunk rá saját személyiségünkre és erősségeinkre. Gyengeségnek pedig ajánlatos olyat választani, amellyel egy másik erősséged mutathat meg. Így valójában kétszeres lehetőséget kapsz, hogy meggyőzd őket magadról.

Egy dolog, amiért sokat tettél diákéveid alatt

Ez egy olyan kérdés lehet, ami nem feltétlenül szerepel önéletrajzokban, de interjúkon meglehetősen gyakorinak számít. Hogy mibe fektettél energiát az egyetem vagy akár középiskola alatt, lehet valami apróság is. A lényeg a folyamaton van: a múltban egy kudarccal vagy nehézséggel néztél szembe, amit sikeresen leküzdöttél és újat tanultál. Ez lehet egy csoportmunka, valamilyen verseny, részmunkaidős munkatapasztalat, de tulajdonképpen bármi, ami veled történt meg. Ebben a válaszban tudod a leginkább bebizonyítani, hogy kellő kitartással rendelkezel és képes vagy különböző problémák megoldására.

Hiába állít az ember szépeket magáról, ha nincs mivel alátámasztania őket. Hogy bizonyítani lehessen a válasz igazságát, érdemes a mindennapokból bizonyos epizódokat felidézni. Ahogy egy korábbi cikkben is kifejtettük, a japán cégek leginkább azt figyelik egy jelentkezőnél, hogy milyen potenciál rejlik benne. Javasolt egy kis jegyzetet készíteni, amiben felírsz mindenféle kisebb-nagyobb emléket kielemezve, hogy mikor hogyan viselkedtél és milyen jó tulajdonságod került előtérbe, így nem csak az önéletrajzot fogod tudni könnyedén megírni, hanem az interjúkra is gyorsabban megy majd a felkészülés.

Hobbi, szabadidős tevékenységek

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért érdekli őket, hogy mivel töltöd a szabadidődet. Akkor fontos, hogy ide mit írtunk, amikor már az interjún leszünk. Mivel a legtöbb jelentkező izgul, így sok esetben az interjúztató a hobbiról kezd el beszélgetni, hogy ezzel is oldja a feszült hangulatot. Tehát már csak ezért sem érdemes hazudni ennél a kérdésnél, hanem őszintén leírni, hogy mit szoktál szívesen szabadidődben csinálni. Lehetőleg minél egyszerűbben és tömörebben fogalmazzuk meg a hobbinkat, és mindenképp olyat válasszunk, amit tényleg szeretünk.

Személyes igények, kérések

Amennyiben valamilyen kérésünk vagy mondanivalónk lenne a munkaadó felé, itt tudjuk jelezni felé. Ha többféle munkakör közül lehet választani, megírhatjuk, melyikre szeretnénk pályázni. De például ezen a helyen lehet olyan különleges kéréseket tenni, hogy melyik városban szeretnél dolgozni. Persze azt nem szabad elfelejteni, hogy mindent szerény formában kell megfogalmazni, és pontosan ezért az is fontos, hogy mindig indokolva legyen az adott kérés. Ha nincs semmi, amit írhatnál, akkor a 貴社の規定に従います mondatot szokás leírni, ami körülbelül azt jelenti, hogy követed a cég előírásait.

Nagyon lényeges, hogy ide semmiképp se kerüljön olyan tartalom, amivel magadat próbálod fényezni. Erre ott vannak a felső rubrikák, így ide tényleg csak az kerüljön, ami megfelel a kérdésnek. Ha például valamiért van több olyan hónap vagy akár év, amihez nem tudsz se tanulmányt, se munkát feltüntetni, akkor annak az okát is itt tudod röviden részletezni.

Összegzés

Azt gondolnánk elsőre, hogy egy önéletrajzot összeállítani nem olyan nagy ördöngösség, ám rá kell jönnünk, hogy bizony nagyon sok időt igényel. Azt tudom ajánlani, hogy mindenképp szánj rá időt és ne csapd össze 1-2 óra alatt. Készítsd el odafigyeléssel, hiszen a munkáltató szemében az az önéletrajz leszel te, rólad fog árulkodni minden egyes része. Bízok benne, hogy ez az útmutató a hasznodra válik, és így már egy kicsit magabiztosabban tudsz nekiállni az önéletrajz megírásához. Ne feledd, sorsdöntő lehet, hogy mennyi energiát fektetsz bele. Sok sikert!