Ismered az érzést, amikor azt hiszed, hogy érted a matekot, erre hirtelen felbukkannak a betűk? Ez olyan, mint a japán számlálószavak. Végre megtanultad az 一、二、三、四-t, megjegyezted, hogy a négyet nem négy egymás alatti vonallal írják, és már épp örülsz neki, hogy el tudod mondani japánul, hogy „van egy kutyám”. Ez a mondat elég egyszerűen hangzik, nem? Valószínűleg már az első nyelvórádon megtanulod a szavakat hozzá. Ha egy másik nyelvről lenne szó. Van egy rossz hírem. A japán nyelvnek speciális számoló rendszere van: a számlálószavak (助数詞 じょすうし). Ez azt jelenti, hogy ha egy mennyiséget akarsz kifejezni, ismerned kell hozzá a megfelelő számlálószót.
Mondok egy példát: ha azt szeretnéd mondani, hogy „három ember van a szobában” a 人-t használod, viszont ha azt mondod, hogy „van egy kutyám”, akkor a 匹-t. És ez csak rosszabb lesz, mert sokkal több van, mint ez a két szó. De mielőtt elfutnál és feladnád a japántanulást, van egy jó hírem is. A számlálószavaknak is van határa. Nem úgy néz ki a dolog, hogy más szóval számolod a fehér, és mással a piros papírlapokat. És némelyik szó még egészen logikus is.
Szóval készítettünk egy táblázatot, ami megmutatja a legelterjedtebb számlálószavakat. Természetesen ez nem az összes, de kezdetnek nem rossz. Elég valószínű, hogy fogod használni ezeket a hétköznapokban, szóval jegyezd meg őket a jelentésükkel és használatukkal. Most pedig nézzük a kategóriákat!
Általános számlálószavak
| Számlálószó | Használat | Példa |
| ~つ 一つ、二つ、三つ（ ひとつ、 ふたつ、みっつ） |
univerzális, tárgyak, fogalmak |   |
| ～個（こ） 一個、 二個 、三個（いっこ、にこ、さんこ） |
univerzális, tárgyak |    |
Ezt a két szót használhatod akkor, amikor épp nem jut eszedbe jobb. Legalábbis én így csinálom. Viszont élőlényekre nem lehet használni őket. De ha esetleg nem tudod hogy kifejezni, hogy „egy kosár”, akkor használhatod a ひとつ–t. Ezt elvont fogalmakra is lehet használni, de a ～個-t csak tárgyakra. Viszont a ~つ egy speciális szó, mivel egyedi ragozása van. Nézd meg a lenti táblázatot!
| 一つ | ひとつ |
| 二つ | ふたつ |
| 三つ | みっつ |
| 四つ | よっつ |
| 五つ | いつつ |
| 六つ | むっつ |
| 七つ | ななつ |
| 八つ | やっつ |
| 九つ | ここのつ |
| 十 | とお |
Mértékegységek
| ～度（ど）
一度、二度、三度（いちど、にど、さんど） |
°, fok |   |
| ～グラム | g, súly |  |
| ～メートル | m, hosszúság |  |
| ～リットル | l, folyadék |  |
Talán ez a kategória a legegyszerűbb, hiszen ezek a szavak csak az angol mértékegységek katakana verziói. A modern japánban használhatod a litert, métert és gramot, a „fok”-ra viszont van külön szó. Ráadásul növelheted a mennyiséget, ha hozzáteszed a kilót (キロメートル kilometer).
Élőlények
| ～人（にん）
一人、二人、三人（ひとり、ふたり、さんにん） |
személy |  |
| ～名（めい）
一名、二名、三名（いちめい、にめい、さんめい） |
személy (hivatalos) |  |
| ～匹（ひき）
一匹、二匹、三匹（いっぴき、にひき、さんびき） |
kisállat |   |
| ～頭（とう）
一頭、二頭、三頭（いっとう、にとう、さんとう） |
nagy állat (>ember) |   |
| ～羽（わ）
一羽、二羽、三羽（いちわ、にわ、さんわ） |
madarak, nyúl, denevér |  |
Ahogy korábban említettem, az élőlényeknek megvannak a saját számlálószavai a japánban. Ha emberekre hivatkozol, a 人–t használod. Ha hivatalosabbnak akarsz tűnni, vagy azt akarod elmondani, hogy hányan vettek részt egy kurzuson, mondhatod, hogy 名. Viszont állatokról beszélni már kicsit komplikáltabb. A kisállatok, mint a cica, kutya, bogarak, vagy bármilyen embernél kisebb állat 匹. Ami azt jelenti, hogy az embernél nagyobbak a 頭. Kivéve a madarak és nyulak. Őket 羽–val számolod, ami azt jelenti „szárny”. És hogy miért számolod a nyuszikat a szárnyuk alapján? Nos, nem tudni biztosra, a tény viszont az, hogy évszázadokkal ezelőtt a buddhista szerzeteseknek nem volt szabad húst enni, kivéve a szárnyasokat. Ők azonban kiterjesztették ezt a kategóriát a nyulakra. Vagy az is lehet, hogy a nyulak hosszú füle úgy néz ki, mintha szárny lenne. Ki tudja?
Tárgyak
| ～枚（まい）
一枚、二枚、三枚（いちまい、にまい、さんまい） |
lapos, vékony tárgyak |  |
| ～本（ほん）
一本、二本、三本（いっぽん、にほん、さんぼん） |
hosszú, henger alakú tárgyak |   |
| ～冊（さつ）
一冊、二冊、三冊（いっさつ、にさつ、さんさつ） |
könyv, füzet, kiadás |  |
Látod? Nem is olyan bonyolult, igaz? Levelek, fotók, ágynemű, vagy igazából bármilyen vékony lapos tárgy 枚. A hosszú, henger alakúak, mint a ceruza, esernyő, cigi pedig 本. Könyvet, füzetet, magazint stb. 冊–val számolsz. Ezt a három szót különféle helyzetekben lehet használni. De ha nem vagy valami biztos bennük, mondd csak a ~つ–t. Igaz ugyan, hogy ezek az igazán pontos kifejezések, és fel tudsz vágni egy kicsit a japántudásoddal, ha őket használod.
Idő
| ～秒（びょう）
一秒、二秒、三秒（いちびょう、にびょう、さんびょう） |
másodperc |  |
| ～分（ふん）
一分、二分、三分（いっぷん、にふん、さんぷん） |
perc |  |
| ～時（じ）
一時、二時、三時（いちじ、にじ、さんじ） |
óra |  |
| ～日（にち、か）
＊lásd: táblázat alul |
nap |  |
| ～週
一週、二週、三週（いっしゅう、にしゅう、さんしゅう） |
hét |  |
| ～月（つき、がつ）
一月、二月、三月（いちがつ、にがつ、さんがつ） ＊ugyanaz mint a napoknál, csak つき a か helyett |
hónap, naptári hónapok |  |
| ～年（ねん）
一年、二年、三年（いちねん、にねん、さんねん） |
év |  |
| ～歳（さい）
一歳、二歳、三歳（いっさい、にさい、さんさい） |
életkor |  |
| ～度（ど、たび）
一度、ふた度、三度（ひとたび、ふたたび、さんたび） |
alkalom, -szor, -szer, -ször | |
| ～回（かい）
一回、二回、三回（いっかい、にかい、さんかい） |
alkalom, -szor, -szer, -ször |
Az idő az egyik legfontosabb szókincs, szóval jól jegyezd meg a különböző kifejezéseket! És vess egy pillantást a következő táblázatra is, ugyanis a napoknak és hónapoknak speciális a ragozása.
| 一日 | いちにち（ついたち pl. október 1-je 10月一日） | 一月 | ひとつき |
| 二日 | ふつか | 二月 | ふたつき |
| 三日 | みっか | 三月 | みつき |
| 四日 | よっか | 四月 | よつき |
| 五日 | いつか | 五月 | いつつき |
| 六日 | むいか | 六月 | むつき |
| 七日 | なのか | 七月 | ななつき |
| 八日 | ようか | 八月 | やつき |
| 九日 | ここのか | 九月 | ここのつき |
| 十日 | とうか | 十月 | とつき |
Étkezés
| ～杯（はい）
一杯、二杯、三杯（いっぱい、にはい、さんばい） |
pohár, bögre |  |
| ～皿（さら）
一皿、二皿、三皿（ひとさら、ふたさら、さんさら） |
tányér |  |
| ～粒（つぶ）
一粒、二粒、三粒（ひとつぶ、ふたつぶ、さんつぶ） |
szem |  |
Ha voltál valaha 飲み会–on (japán ivós buli) talán már hallottad az 一杯kifejezést. Ez annyit tesz „egy pohár”. Viszont ne keverd össze az いっぱい–t az 一杯–jal. Az első azt jelenti „sok”, a második pedig, hogy „egy pohár”. Nem mindegy, hogy egy shotot iszol, vagy tizenkettőt, ugye?
Ha edényekről és fogásokról beszélsz, használhatod a 皿–t. Végül pedig egy kevésbé elterjedt szó a 粒, ha esetleg búzáról, rizsről, vagy bármilyen szemes növényről szeretnél beszélgetni.
Járművek
| ～台（だい）
一台、二台、三台（いちだい、にだい、さんだい） |
autó, bicikli, bútor, elektronikai eszköz |   |
| ～艘 （そう）
一艘、二艘、三艘（いっそう、にそう、さんそう） |
csónak (kis hajó) |  |
| ～隻 （せき）
一隻、二隻、三隻（いっせき、にせき、さんせき） |
hajó |  |
| ～機（き）
一機、二機、三機（いっき、にき、さんき） |
repülő |  |
Csak hogy összezavarjuk egy picit a dolgokat, a különféle közlekedési eszközöknek mind megvan a saját számlálószava. Jó, nem az összesnek, de láthatod, hogy máshogy számolod a kisméretű hajókat és a nagyméretűeket. És elfogadhatatlan lenne ugyanazzal a szóval hivatkozni a repülőre meg a kocsira! Ó, és az elektronikai eszközök és bútorok is 台.
Épület
| ～軒（けん）
一軒、二軒、三軒（いっけん、にけん、さんけん） |
épület, ház |  |
| ～戸（こ）
一戸、二戸、三戸（いっこ、にこ、さんこ） |
ajtó, lakás, háztartás |  |
| ～階（かい）
一階、二階、三階（いっかい、にかい、さんかい） |
emelet |  |
| ～段（だん）
一段、二段、三段（いちだん、にだん、さんだん） |
lépcső |  |
| ～棟（とう）
一棟、二棟、三棟（いっとう、にとう、さんとう） |
bérház, lakóház |  |
| ～畳（じょう）
一畳、二畳、三畳（いちじょう、にじょう、さんじょう） |
tatami |  |
| ～号（ごう）
一号、二号、三号（いちごう、にごう、さんごう） |
hotelszoba |  |
Ez a kategória legalább logikus. Ha kertes családi házról beszélsz, a 軒–t használod. Maga a kifejezés is az, hogy 一軒家（いっけんや). A lakóházak és bérházak 棟, és a bennük található lakások pedig 戸. Van is egy szó, az 一戸建て, a bérházak lakásaira. Ezek olyan lakások, amik általában magukban állnak, de nem igazi kertes házak. A hotelszobákat pedig 号–val jelzik, így: 202号. Ha emeletekről beszélsz 階–t mondasz. Megjegyzés: némelyik országban (pl. Magyarországon) létezik földszint, ami a 0. emelet, és akkor kezdődik az első emelet, ha felmásztál a lépcsőn. Japánban viszont az angolhoz hasonlóan a földszint az 一階.
Egy érdekesség a tatamiról: sok lakás méreténél használják mértékegységként. Például: egy 8-tatamis szoba (八畳部屋).
Öltözködés
| ～足
一足、二足、三足（いっそく、にそく、さんぞく |
lábbeli, cipő, zokni |  |
| ～着 / ～枚（ちゃく / まい）
一着、二着、三着（いっちゃく、にちゃく、さんちゃく） |
ruha, öltözet |   |
Sokkal könnyebb a ruhákról beszélni. Zoknit, cipőt, vagy bármilyen lábbelit a „láb” kanjijával, a 足–val számolsz. Ruhákat és öltözeteket pedig a „viselni” szó kanjijával: 着. Vagy használhatod a 枚–it is, hiszen a ruhák általában laposak és vékonyak. Érdekesség viszont, hogy amikor azt mondod, hogy „szoknyát visel” nem a 着る igét használod, hanem a はく–t. Mondhatod azonban azt, hogy スカート一着 (egy szoknya). Ha kiegészítőket szeretnél számolni, használhatod a ~つ–t és ～個–t.
Elvont fogalmak
| ～社（しゃ）
一社、二社、三社（いっしゃ、にしゃ、さんしゃ） |
cég |  |
| ～問（もん）
一問、二問、三問（いちもん、にもん、さんもん） |
kérdés |  |
| ～話（わ）
一話、二話、三話（いちわ、にわ、さんわ） |
epizód |  |
| ～番（ばん）
一番、二番、三番（いちばん、にばん、さんばん） |
szám |  |
| ～文（ぶん）
一文、二文、三文（いちぶん、にぶん、さんぶん） |
mondat |  |
| ～字（じ）
一字、二字、三字（いちじ、にじ、さんじ） |
karakter, írásjegy |  |
| ～行（ぎょう）
一行、二行、三行（いちぎょう、にぎょう、さんぎょう） |
sor |  |
| ～組（くみ）
一組、二組、三組（いちくみ/ひとくみ、にくみ/ふたくみ、さんぐみ） |
szett, osztály |  |
| ～部（ぶ）
一部、二部、三部（いちぶ、にぶ、さんぶ） |
rész, alkatrész |  |
| ～分（ふん）
一分、二分、三分（いちぶん、にぶん、さんぶん） |
rész |  |
| ～倍（ばい）
一倍、二倍、三倍（いちばい、にばい、さんばい） |
-szor, -szer, -ször (pl. kétszer nagyobb) |
Sokkal több elvont fogalom van, mint a fent említettek, de ez már egy jó alapja a szókincsednek. Érdekes, hogy van egy külön szó a „cég”-re, de ez talán azért van, mert olyan fontos Japánban a vállalati élet. Használhatod a 番 számláló szót, ha a kedvenc dolgaidról beszélsz, vagy ha valami a legjobb opció. Például: ラーメンは一番好きな食べ物です (a ramen a kedvenc ételem) VAGY それが一番ですね (az a legjobb megoldás!) A 組 szót használhatod szettekre (pl. kesztyű) viszont az iskolai osztályokat is ezzel jelölik. Ha azt akarod mondani, hogy valaki a 3. évfolyam B osztályának tanulója, akkor azt mondod, hogy 三年B組.
Megjegyzés: a „perc” és „rész” számlálószavai megegyeznek, viszont máshogy kell kiejteni őket. A 分–t használhatod osztásnál is, például ha azt mondod, hogy ¾ (四分の三).
A többi viszonylag egyértelmű, ugye?
Remélem, ez a cikk betekintést engedett a japán számlálószavakra, és azt is remélem, hogy nem ijesztettelek meg nagyon. Az elején nagyon nehéznek hangzik, viszont aztán hamar rá fogsz jönni, hogy némelyik szó egészen logikus. Persze sokkal több számlálószó van ezeknél, de ha megtanulod azokat, amiket mi mutattunk most be, boldogulni fogsz a japán társalgásban. Aztán meg, ha van egy kis szabadidőd, mindig keresgélhetsz vicces szavakat, mint például a sushi számlálószavát (ami amúgy a 巻). Sok sikert a tanulmányaidhoz!
