Elvégezted a japán szakot, de nem tudod, merrefelé indulhatsz el? Folyékonyan beszélsz japánul, és szeretnéd kamatoztatni ezt a tudásodat? Viszont mindemellett nem szeretnéd elhagyni a hazádat, és inkább a kontinensen maradnál? Van egy jó hírem! Semmi sincs veszve. Nem csak Japánban lehet olyan munkát szerezni, amivel mozgásban tartod a nyelvtudásod és kapcsolatrendszert építesz ki japánokkal.
Európa és Japán már évtizedek, sőt évszázadok óta jó viszonyt ápol, ami persze minden barátságra jellemzően hol jobbat, hol rosszabbat. Szigetország lévén Japán megteheti, hogy teljesen lezárja a határait a külföldiek számára, amire volt is példa. Ezt leszámítva azonban elmondható, hogy a kereskedelmi kapcsolat elég jelentős Japán és Európa, azon belül is kifejezetten az Európai Unió között. Ebben a cikkben röviden bemutatom a japán-európai kapcsolat történetét, majd ismertetek öt olyan munkát, amely során kamatoztatni tudjuk japántudásunkat.
Ha többet szeretnél tudni arról, milyen is a japán munka világa, ezek a cikkek is érdekesek lehetnek számodra:
Japán cégnél dolgozni: pro és kontra
Bemutatkozó szöveg japánul állásinterjúra, példákkal
Történelmi áttekintés
Amerika felfedezése után az egész európai kontinens teljesen bezsongott az új, ismeretlen területektől. A legbefolyásosabb hatalmak indultak neki, hogy minél több földet kebelezzenek be más népektől. Japán partjait 1543-ban lépte át az első „fehér ember”, amikor is egy kínai hajó felvett három portugál hajótöröttet, és Dél-Kyushu egyik szigetére, Tanegashimára vitte őket. Itt vette kezdetét az ismerkedés. Jó gyarmatosítókhoz méltóan a kereskedők mellett megérkeztek a misszionáriusok is, hollandok, angolok, portugálok és spanyolok. Ezek a hittérítők rögtön be is próbálkoztak a feudális uraknál, és csodák csodájára elég szép sikereket értek el. A kereszténység virágzott Japánban, több daimyo is megkeresztelkedett és kezdte gyakorolni a hitet. A szigetország lakói megismerkedtek a nyugati tudományokkal; csillagászat, orvostudomány, földrajz, filozófia, irodalom. És ami elengedhetetlen: fegyverek.
Szépen indult az ország a nyugatosodás felé, egészen addig, míg az 1600-as sekigaharai csata után Tokugawa Ieyasu kerül ki győztesként. A hatalomért folytatott küzdelemben felülkerekedett Ieyasu teljesen átformálta az ország viszonyát Európával. Már korábban is érződött, hogy a katolikus spanyolokkal és portugálokkal nem lesz könnyű együttműködni, ugyanis ők a kereskedelmet erősen kötötték a hittérítéshez. Ieyasu viszont úgy gondolta, hogy Japánban nincs szükség kereszténységre, ezzel pedig kezdetét vette a nyugatiak kitiltása. Először csak figyelmeztették a hittérítőket, hogy térjenek haza, később azonban kegyetlen retorziókhoz folyamodtak. 1613-ban betiltották a kereszténységet, majd 1624-ben kitiltják a spanyolokat az országból. Egyedül a holland kereskedők maradhattak egy mesterséges szigeten, Dejimán, de onnan is csak bizonyos árucikkek és természettudományok áramolhattak az országba. 1636-ban korlátozzák a japánok kihajózását is, később pedig teljesen lezárják a határokat, ezzel kialakul a zárt ország kora, a Sakoku (鎖国).
Japán majd’ százötven évig tartja távol magát minden más néptől, egészen 1853-ig, amikor is amerikai hajók érkeznek a Tokiói-öbölbe, élükön Matthew C Perry-vel, aki követeli a határok megnyitását. Így lesz sakokuből kaikoku (開国). Japán a hollandok révén nincs teljesen lemaradva a világpolitikai helyzettől, így végül saját biztonságának érdekében belekényszerül egy egyenlőtlen szerződés aláírásába, és megnyitja a határait.
A nyugatosodás második hulláma azonban nem ennyire drámai, az 1868-as Meiji-kor talán egyik legjelentősebb eleme ez. Japán újra nyit a Nyugat felé, megismerkedik a modern irodalommal, filozófiával, tudományokkal, és az egész államigazgatást és gazdaságot átalakítja nyugati mintára.
Ez a folyamat pedig a mai napig sem állt meg teljesen. Japán egy erős kapocs a Nyugat és a Kelet között, talán sokszor önmaga sem tudja, hogy épp melyik identitása az erősebb, de egy biztos, megkerülhetetlen elem a jelenlegi világgazdaságban.
Öt japán nyelvű munka Európában
Miután áttekintettük, hogyan is alakult Japán kapcsolata Európával, nézzük meg, hogy néz ki mindez a munka világában.
Gasztronómia
Talán az egyik legegyszerűbb módszer arra, hogy japánokkal dolgozzunk együtt, ha elmegyünk egy étterembe vagy kávézóba. Sajnos azt kell mondani, hogy Európában nagyon gyakoriak az olyan éttermek, ahol nem is japánok a munkatársak, ezért nem árt kicsit utánanézni a helynek, mielőtt jelentkezünk. Az is elmondható általánosságban véve Európáról, hogy az igazi autentikus japán éttermek általában a nagyvárosokban vannak. Nehezen tudnék elképzelni japánok által üzemeltetett sushibárt egy kétezer lelkes faluban. A nagyvárosokban viszont szerencsére tudunk válogatni a lehetőségek közül, a legkelendőbb fogások a sushi és a ramen.
Nagykövetség, konzulátus, Japán Alapítvány
Általában nem elég a nyelvtudás ahhoz, hogy komolyabb japán állást kapjunk, különösen igaz ez a nagykövetségek és konzulátusok esetében. Természetesen most nem a takarító vagy recepciós állásokról beszélek, bár utóbbi esetében sem elég az alap nyelvismeret, sokkal komolyabb szintre van szükség. Amennyiben valaki pedig külügyben szeretne elhelyezkedni, és a japán-magyar diplomáciai kapcsolatokból kivenni a részét, annak olyan végzettséggel is kell rendelkeznie.
A Japán Alapítvány (国際交流基金) egy olyan, a világ több pontján megtalálható intézmény, amely a japán állam támogatásából jött létre a célból, hogy a külföldi érdeklődőkhöz minél közelebb hozza a szigetország kultúráját. Amellett, hogy ingyenesen igénybe vehető könyvtárral is rendelkezik, rendezvények, workshopok, fesztiválok köthetők hozzá, sőt még nyelvtanfolyamok is zajlanak itt, de erről a következő pontban ejtek szót.
Nyelvoktatás
Méghozzá itt. Nagyon gyakori, hogy amikor valaki magasabb szinten műveli a japán nyelvet, úgy kamatoztatja a tudását, hogy továbbadja a következő generációnak. Nekem is több barátom és ismerősöm van, akik akár nyelviskolában, akár magántanárként vállalnak japán nyelvórákat. Ez persze függ az adott terület egyéni vállalkozásokra vonatkozó jogszabályaitól is, van, aki a biztonság kedvéért kiváltja az egyéni vállalkozói engedélyt, míg mások nem szőröznek ezzel, és adómentesen adnak órákat.
Másik lehetőség a nyelviskola. Szintén inkább nagyvárosokban (főleg a fővárosban) találkozhatunk olyan intézményekkel, ahol lehetőség van japán nyelvórákat venni, a kisebb települések érdeklődőit magántanárok várják. Persze a modernkorban már az online kurzus fogalma sem ismeretlen, ez pedig még könnyebbé teszi a tanulást. Olyanra is van példa, hogy Japánban élő anyanyelvi tanártól vesz valaki órát, bár itt nehézséget okoz az időzónák összeegyeztetése.
Egy szó, mint száz, talán a nyelvtanítás az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb módja, hogy valaki japánnal kapcsolatos munkát végezzen. Ehhez technikailag nem kell semmilyen speciális végzettség, elég, ha az embernek van egy erős és magabiztos nyelvtudása, és persze nem utolsó sorban magyarázóképessége.
Műfordítás
A japán irodalom már évszázadok óta foglalkoztatja a nyugati világot, gondoljunk csak a haiku költészetre. Az persze igaz, hogy nincs olyan ismertségi szinten, mint például a francia vagy német irodalom, de több japán író van, aki nemzetközi népszerűségnek örvend. Az irodalom szerelmesei számára ez lehet az álommunka, persze ez függ attól is, hogy mennyire vagy jó a határidő betartásában, és mennyire szereted vegyíteni a munkát a hobbival. Én például nem vagyok annyira magabiztos a műfordításban, hiszen mindig erős késztetést érzek arra, hogy átfogalmazzam a szöveget, holott a fordításnak pont az a lényege, hogy minél precízebben adja vissza a jelentést. Éppen ezért ehhez a munkához sem elég pusztán a nyelvtudás. Az ember azt hinné, aki folyékonyan beszél egy adott nyelvet, annak rögtön megy a fordítás is, ez azonban korántsem igaz. Japán szakon lehet fordítói specializációt választani, de az én képzésem esetében még az sem volt elég. Egy hivatásos fordítónak külön képzést kell végeznie, ahol a nyelvórákon túlmenő ismeretekre tehet szert, fordításelmélet, fordításgyakorlat és egyéb órák töltik ki a tantervet. Ez a tudomány kifejezetten izgalmas, hiszen sokféle praktikát tanul az ember arról, hogy hogyan fejezheti ki magát a saját anyanyelvén, ezt a részét pedig szeretném külön hangsúlyozni. Fordítás esetében nemcsak japánul kell magas szinten érteni, hanem az anyanyelvünk gazdag szókincse is elengedhetetlen. Ehhez sokat segít az olvasás, de az előbb említett képzésen is van lehetőség gyakorlásra.
Céges munkák
Az utolsó irány, amin elindulhatunk az, ha keresünk egy céget, ami alkalmaz minket. Általánosságban véve elmondható, hogy az Európában lévő japán cégek leginkább gyártással foglalkoznak, autóipar, elektronika, kamera és ehhez hasonló területeken mozognak. Nehéz lenne elképzelni mondjuk japán rendezvényszervező céget Amszterdamban. Ehhez mérten pedig a japán cégeknél tolmácsolás, szakfordítás, kapcsolattartás és ilyen munkákat lehet szerezni. Persze egyre több cégnél beszélnek már angolul, a japán cégek is kezdenek egyre nemzetközibbé válni, mégis vannak olyan helyek, ahol a japán munkatársakkal és ügyfelekkel folytatott kommunikáció miatt elengedhetetlen a japán nyelvtudás. Ez nekünk jó hír, hiszen így kamatoztatni tudjuk az ismereteinket.
Amit viszont fontos megjegyezni, hogy hiába beszélünk Európáról helyszínként, még mindig találhatóak olyan japán cégek, ahol a japán munkamorál uralkodik. Hierarchia, túlórázás, szigorú szabályok. Óvatosan kell bánni az álláskeresés során, és mérlegelni, hogy mi az, ami számunka igazán fontos a munkahelyben.
Végül pedig ejtenék pár szót az elhelyezkedésről. Magyarországon például viszonylag sok japán cég található, de ezek leginkább gyártással foglalkoznak. Ne reménykedjünk abban, hogy egy csini kis irodánk lesz valahol a Budai-rakparton vagy az Andrássy úton. Elég ritka, hogy városközpontban legyen japán cégnek székhelye, a gyárak általában vidéken találhatóak, ezért ha Magyarországon keresünk japán céget, vegyük számításba az ingázást is. Más európai országokban változó a helyzet. Németországban például, ahol a legtöbb japán cég van jelen Európán belül, előfordul, hogy egy cég a belvárosban székel, a gyárak azonban itt is szeparáltan helyezkednek el.
Ha esetleg szeretnéd tudni, hogy melyik országokban van a legnagyobb esély bekerülni egy japán céghez, itt egy táblázat az európai helyzetről.
| Ország | Japán cégek száma |
| Németország | 1814 |
| Anglia | 986 |
| Franciaország | 719 |
| Oroszország | 456 |
| Hollandia | 377 |
| Spanyolország | 365 |
| Lengyelország | 303 |
| Oroszország | 271 |
| Csehország | 254 |
| Belgium | 226 |
| Finnország | 202 |
| Svájc | 193 |
| Magyarország | 156 |
Összefoglalás
Láthatjuk hát, hogy nem is olyan bonyolult a helyzet, mint ahogy gondolnánk. Engem is sokan bizonytalanítottak el mondván, hogy büfészakra mentem, és nem lesz majd munkám, de azt tudom mondani, hogy minden csak kreativitás kérdése. Persze abban van igazság, hogy puszta japán diplomával nehezebb elhelyezkedni, mint mondjuk egy duális képzéssel, ezért tudom azért javasolni, hogy ha teheted, gyűjts be minél több papírt. Európában sokkal többet számít a végzettség, mint Japánban, ahol tulajdonképpen egy szociológus diplomával is jelentkezhetsz céghez, csak annyit néznek, hogy végeztél-e egyetemet, a többire majd ők kiképeznek. Akárhogy is, ne add fel a reményt, biztos vagyok benne, hogy meg fogod találni a helyed a világban!
