A külföldi tanulás sok esetben nagyon hasznos lehet, hiszen erősebb nyelvtudással, számos tapasztalattal és új látásmóddal gazdagodhatnak azok, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak. Kétségtelen, hogy egy életre szóló élmény és manapság már rengeteg ösztöndíjprogram közül lehet választani, amelyekkel egy-két vagy akár több szemesztert is is el lehet végezni egy külföldi felsőoktatási intézményen. Egyre többen választják Japánt tudásuk bővítésének úti céljául, nemcsak japán szakosok, hanem mindenféle más tudományterületek hallgatói is.
Itthon és Japánban sem ritka, hogy egy félév több millió forintba is fájhat, és ez még csak az órák ára, emellett nyilvánvalóan számításba kell vennünk, hogy valahol lakni kell, enni és inni kell, és még egy rakás más költség is felmerül. Nekem a MEXT japán nyelv és kultúra ösztöndíjával sikerült kint töltenem egy évet, így a cikkben azt próbálom összefoglalni, hogy ezzel a programmal mikor, mennyit és mire költöttem. A cikk 2021. december 26-án került ki, így a szövegben szereplő árak az aznapi árfolyam alapján lettek átváltva (100 JPY = 285,54 HUF).
Ha arról is szívesen olvasnál, hogy hogyan lehet megpályázni ezt az ösztöndíjat vagy milyen középiskolásként Japánban élni, akkor a következő cikkeket tudom a figyelmedbe ajánlani:
Hogyan nyertem el a MEXT japán nyelv és kultúra ösztöndíját? Útravaló tanácsok a megpályázáshoz
Középiskolai élet Japánban
Egy állami ösztöndíjas diák egyhavi és egyévi költekezése Japánban
Az első lépés: a kiutazás
Talán mondani sem kell: az egyik legnagyobb kiadás, amit egyben fizetni kell, az a repülőjegy. Ha csak az odautat nézzük, még akkor is minimum 140-150 ezer forinttal kell számolnunk. Persze nagyon sok minden függ az igényektől. Ha nevesebb társaságnál szeretnénk utazni rövidebb idő alatt, akkor nyilvánvalóan egy kicsit szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat, de amennyiben tudunk hosszabb utazási idővel is kalkulálni egy kevésbé jól értékelt légitársasággal, akkor akár a fent említett ár alatt is megcélozhatjuk Japánt.
A MEXT ösztöndíjasai abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a japán kormány az ösztöndíj részeként állja az országba való beutazás és a hazajutás összegét is. Mivel én gyakorlatilag már csak a repülőjegyet kaptam a kezembe, sajnos nem tudom megmondani, hogy az mennyibe is került. Egyetlen hátulütője, hogy a MEXT dönti el, hogy az ösztöndíjat elnyert pályázó mikor és melyik légitársasággal utazik, így nem igazán van lehetőség változtatni rajta. Az időpontot egyértelműen a képzés kezdéséhez igazítják, a társaság kiválasztásánál pedig nem kell félni, nem azt tartják szem előtt, hogy minél olcsóbban megússzák a hallgatók utaztatását.
Ha magunknak kell a repülőjegyet fizetni és van lehetőségünk valamelyest megválasztani az utazás idejét, akkor érdemes szezonon kívüli időszakot célba venni. A tavasz első két hónapja nagyon népszerű, hiszen a cseresznyevirágzás rengeteg embert vonz az országba. Az őszi hónapok szintén kedveltek, így akkor az árak szintén valamelyest emelkedést szoktak mutatni. A nyáron uralkodó hőség és a téli hideg miatt a nyári és téli hónapok viszonylag ideálisabbak lehetnek az olcsóbb jegyek levadászására. Ezekre az időszakokra összpontosítva egy kis mázlival nem is olyan nehéz egy aránylag könnyen megfizethető repülőjegyhez jutni valamelyik fapados légitársaságnál.
Ki fizeti a tandíjat?
A tandíj kérdése nagyban függ attól, hogy ki melyik egyetemre, szakra megy vagy éppen milyen ösztöndíjat nyer el. A japán nyelv és kultúra ösztöndíj esetében nem kell tandíjat fizetni, de ez más programoknál is elég gyakori. Érdemes úgy tervezni, hogy első lépésben összehasonlítjuk a különböző lehetőségeket, hiszen nem mindegy, hogy hogyan tanul kint az ember. Ma már sok ösztöndíj közül válogathatunk és legtöbbjük bizony ad annyi támogatást, hogy a tandíjjal árával ne kelljen foglalkoznunk vagy pedig csak egy bizonyos részét kelljen fizetnünk.
Ha viszont mindenféle támogatás igénybevétele nélkül vágunk bele tanulmányaink folytatásába, akkor sem kell a legrosszabbra számítani. A japán egyetemek az amerikai és sok más európai iskolákhoz képest némiképp olcsóbbak. Megkülönböztethetünk állami egyetemeket és magánintézményeket, ezek közül az államiak általában relatíve kedvezőbb árakat mutatnak. Amíg egy állami egyetem alapképzésének egy éve körülbelül 820 ezer yen, addig egy magánegyetem esetében ez nagyjából 1 millió 100 ezer yen. Ilyen szempontból tehát az állami egyetemek képzései között ajánlatos elsősorban szétnézni.
Ahogy egy hónappal számolni kell
A következőkben összegyűjtöttem azokat a költségeket, amelyek egy átlagos hónapban vártak rám. Természetesen az árak időről időre nagyban változnak és még hely alapján is eltérnek, de úgy vélem, hogy sokak számára így is hasznos viszonyítási alapul szolgálhat.
Lakhatás
Ösztöndíjasként kaptam férőhelyet az egyetem külföldiek számára fenntartott kollégiumában. Összegben nyilván nagy különbség van kollégium és lakás között, azonban egyetemtől függően a kollégiumi árak között is előfordulhat kisebb-nagyobb eltérés. Véleményem szerint az én kollégiumi szobám felszereltségben és árban is az átlaghoz tartozik.
Fontos leszögezni, hogy egy egyágyas szobában éltem, amihez egy zuhanyzó mellékhelyiség, egy konyhai rész, valamint egy kisebb erkély tartozott. Az alábbi táblázatban összefoglaltam a lakhatással kapcsolatos kiadásaimat.
| Havi költségek | |
| Egyágyas szoba havi díja | 5,900 JPY |
| Közös költségek havi díja | 6,440 JPY |
| Kollégiumi adminisztráció havi díja | 1,500 JPY |
| Rezsiköltség | használat mennyiségétől eltérő |
| Egyéb költségek | |
| Letét | 12,000 JPY x 5 hónap |
| Kiköltözésnél történő takarítás díja | 25,000-30,000 JPY |
| Ágynemű bérlés díja (nem kötelező) | 3,600 JPY |
Rezsiköltségnél értelemszerűen minden hónapban annyit fizettem, amennyit az elmúlt hónapban fogyasztottam. Télen fizettem többet, hiszen – mivel nincs fűtés – légkondicionálóval fűtöttem be a szobámat. Ennek köszönhetően az első téli hónap számlájánál meg is lepődtem, amikor szembesültem vele, hogy mennyit is fogyasztottam. Azt tudom tanácsolni, hogy érdemes venni – esetleg használtan – valamilyen fűtőeszközt, és nem csak a légkondicionáló berendezésre támaszkodni. Japánban az átlagos rezsiköltség 18,000 yen körül mozog, ezért ha összeadjuk a havi kiadásaimat, átlagosan havi 32,000 yent fizettem lakhatásra. Télen ez az összeg 10-20 ezerrel növekedett nekem, viszont – ahogy említettem is – vannak különböző megoldások, amikkel csökkenthetünk ezen az összegen.
A táblázat alsó tételei pedig azok a költségek, amik nem tartoztak bele a havi kiadásokba. Vannak olyan kollégiumok is, ahol egyben kérik a letétet (lakásnál például ez az általános, ahogy Magyarországon is), azonban ott, ahol én voltam, ezt az összeget lebontották az első öt hónapra. A kiköltözésnél történő takarítás díja pedig azért nem egy konkrét összeg, mert ekkor átnézik a szobát, hogy mindent úgy hagyok-e ott, ahogy a beköltözéskor volt. Ezt az összeget levonják a befizetett letétről és a maradék összeget kaptam vissza kiköltözéskor. Az ágynemű pedig már csak egy apróság, személy szerint úgy voltam vele, hogy sokkal kevesebb macerával jár venni sajátot, mint bérelni.
Étkezés
Étkezés esetében kisebb eltérések lehetnek attól függően, hogy ki milyen helyen lakik. A nagyobb városokban valamivel drágábbak az árak, míg a vidékisesebb helyeken kicsivel olcsóbbak. Átlagokat tekintve régiók között is megfigyelhetők különbségek, de az igazat megvallva, egy év esetében ez annyira drasztikusan nem mutatkozik meg. A JASSO (Japan Student Service Organization) felmérése alapján a külföldi tanulók havonta átlagosan 23-29 ezer yent költenek étkezésre.
A japán egyetemek menzáit meleg szívvel tudom ajánlani, ugyanis a menük nem kerülnek sokba, tartalmasak és még finomak is. Az alábbi képen látható csípős karaage tálat is körülbelül 500 yenért vettem. Ha viszont az egyetemen kívül is szívesen kipróbálnál pár olcsóbb lehetőséget, a family restaurantokat neked találták ki. Vannak nyugatias és japán fogások, gyorsételek és sok édesség is, minden egyetemisták számára is megfizethető áron. Nyilvánvalóan nem olyan különlegesek, de az ember jobban tud velük a pénzzel gazdálkodni. Na meg persze ott vannak a konbinik, rengeteg fajta már előre elkészített étellel. Emellett legtöbbjük 24 órás nyitvatartással rendelkezik, van bennük bankautomata és nyomtató is, így sok szempontból nagyon hasznosak tudnak lenni.
Leginkább pedig akkor tudunk spórolni, ha magunkra főzünk. Egy dologra viszont mindenképp figyelnünk kell: nem biztos, hogy azokkal a ételekkel tudunk olcsón kijönni, mint itthon. Meg kell néznünk, hogy Japánban mely termékeket szerezhetjük be pénztárcabarát áron. Rizsből rengeteg fajtát találhatunk, és például már nagyjából 1700-1800 yenért is tudunk venni 5 kilogrammot, amiből aztán kedvünkre főzhetünk. Én gyakran készítettem curryt és yakisobát, hiszen egyszerű elkészíteni őket és a hozzávalók is jó áron voltak. Egy csomag babcsíra például még csak 20 yenbe se került.
Biztosítás
Biztosítások terén megint csak nyilván eltérő lehet személy szerint, hogy az illető miért szeretne fizetni. Fajtájuk szerint is többféle van, ráadásul ugyanolyan fajtájú biztosításból is biztos, hogy számos lehetőségünk van, ezért mindenképpen érdemes utánanézni a részleteknek. Ebben a pontban azt mutatom be, hogy diákként milyen biztosításért és mennyit fizettem.
Az egyetem ajánlása alapján döntöttem amellett, hogy kettőért fogok fizetni. Az egyik a nemzeti egészségbiztosítás volt, ami egy havonta fizetendő biztosítás. Az ára mindössze 1,000 yenbe kerül, ezért úgy gondolom, diákok számára is kedvező. Azt kell tudni róla, hogy ha megkötjük ezt a biztosítást, akkor az egészségügyi ellátásnak mindössze a 30%-át kell csak kifizetni.
A másik az egyetemi diákbiztosítás volt, ami tulajdonképpen kettőt foglalt magába: személyi felelősségbiztosítást és kölcsönös életbiztosítást. Az első segít abban, ha hirtelen egészségügyi szolgáltatásra szorulunk, a második pedig akkor véd meg minket, ha valakit megsértettünk vagy kárt okoztunk neki. Ez összesen 9180 yen volt, amelyhez tartozott egy 4,000 yen összegű letét. Ez értelemszerűen visszatérítésre került.
Úgy gondolom, ez a variáció pont megfelelő és elegendő volt számomra. Ha diákként utazunk Japánba, mindenképp érdemes érdeklődni az egyetemnél, hogy milyen lehetőségek adottak. Általában ismerik a külföldiek számára bevált és gyakran igényelt biztosításokat, ezért nyugodtan kérhetünk tanácsot tőlük.
Szórakozás, szabadidő
Ahogy a biztosításnál is, a szabadidős tevékenységeknél még inkább elmondható, hogy embere válogatja, ki mivel szereti tölteni az idejét. Az alábbiakban pár példával szemléltetem, hogy körülbelül mire számíthatunk, ha elmegyünk szórakozni Japánban. Remélem, ezek segítenek abban, hogy viszonyítási alapot nyújtsanak egyéb más szórakozási lehetőségek árát tekintve.
Az egyik legtipikusabb szabadidős elfoglaltság Japánban a karaoke. Rengeteg karaoke üzletlánc van az országban, ezért még ha vidéken is élünk, a közelben biztosan van legalább egy karaoke. Árukat tekintve itt is elmondható, hogy míg a nagyvárosokban drágábbak, addig vidéken valamennyivel olcsóbban tudjuk levezetni a stresszt ezeken a helyeken. Másrészt többféle lehetőség közül választhatunk, amelyek értelemszerűen árban is különböznek: egészen az egyórás és egy itallal járó programtól a freetime lehetőségekig. Az árak attól függően is változnak, hogy mikor megyünk: hétköznap nappal vagy éjszaka, illetve hétvégén nappal vagy éjszaka. Összevetve őket a hétköznap nappali időpontok azok, amikor a legolcsóbban jöhetünk ki. Átlagosan a freetime kínálat ilyenkor ezer yenbe kerül kisebb-nagyobb eltérésekkel (olcsóbb helyen előfordulhat 600 yen, míg drágább karaoke esetében akár 2500 yen). Viszont mielőtt befizetünk egy karaokéra, mindenképpen érdemes átnézni a kínálatot, hiszen üzletlánc válogatja, hogy a különböző programok mit takarnak.
Ami még kiindulási alapot adhat a szórakozási lehetőségeket tekintve, azok az edzőtermek árai. Manapság sokan szeretnek edzeni járni, hiszen lehet fogyni, alakot formálni, de még a stressz levezetésére sem rossz. Rengeteg edzőtermet lehet találni Japánban, tulajdonképpen az igényeknek megfelelően lehet válogatni. A drágább helyeken 20-30 ezer yenbe is fájhat egy havi bérlet, de van, ahol csak pár ezer yent kérnek el. A olcsóbb helyeken nyilvánvalóan kevesebb eszközt használhatunk kisebb téren, és az is előfordulhat, hogy sokan vannak, ezért nem használhatjuk azt a gépet, amit éppen szeretnénk. Diákoknak néha kedvezményeket is szoktak ajánlani, szóval javasolt lecsekkolni az edzőtermek weboldalait.
Utazás Japánon belül
Elmondható, hogy a közlekedés az egyik legdrágább dolog az országban. Nem is hiába, hiszen az érkezési időpontok szinte minden esetben nagyon pontosak és sokszor több választási lehetőségünk is van a közlekedési eszközöket illetően. Városokon belül és között vannak kombinált jegyek, bérletek is, amiket érdemes lehet kihasználni. Helye válogatja, hogy hol mire éri meg felszállni, a közlekedési applikációk rögtön kidobják a legolcsóbb és leggyorsabb megoldást.
Ha messzebb szeretnénk utazni, leginkább három választási lehetőségünk van: repülőgép, vonat vagy távolsági busz. Kint tanuló hallgatóknak és turistáknak egyaránt javasolt megvásárolni a Seishun 18 Kippu bérletet, amely pár nap erejéig korlátlan mennyiségű utazást tesz lehetővé főleg helyi és gyorsvonatokon. Amikor én vettem, akkor az ára 11 850 jen volt. Ugyan én nem használtam, de sokaktól hallottam a Japan Rail Passról is. Ez egy körülbelül 30 ezer jenbe kerülő turista bérlet, ami az utazás idejére korlátlan vonat és metró használatot biztosít. Ha azt nézzük, hogy ezzel a jeggyel a Shinkansen is igénybe vehető, akkor a nagy utazók számára biztosan megéri.
Mennyi is a végösszeg?
Mivel a legtöbb helyen nincsenek konkrét értékek, ezért nehéz meghatározni egy teljesen reális végösszeget. Ha a saját tapasztalataimra alapozok, akkor szórakozási és utazási költségeket levonva és a legalapvetőbb kiadásokra összpontosítva átlagosan 60 ezer yent költöttem havonta. Ebben az alábbi táblázatban lévő tételek szerepelnek.
| Lakhatás | körülbelül 32,000 JPY |
| Étkezés | körülbelül 23,000-29,000 JPY |
| Biztosítás | körülbelül 1,000-2,000JPY |
| Összesen | körülbelül 56,000-63,000 JPY |
Úgy gondolom, hogy ez jó kiinduló alapot adhat, hiszen ha hozzáadjuk az egyéb költségeket, akkor valóban annyi jön ki, mint amennyit az egyetem is kiszámolt előre. A külföldi diákokért felelős ügyintéző annak idején azzal számolt, hogy a várható kiadások, beleértve a szállást és az étkezést, valamint a szórakozási és egyéb mellékes költségek körülbelül 80 ezer yent tesznek ki havonta. Eszerint a hallgatóknak körülbelül 1 millió yennel kell számolniuk egy évre. Tehát a jelenlegi árfolyam (2021. december 23., 100 JPY = 285,54 HUF) alapján a havi költségek körülbelül 228 ezer forintnak felelnek meg, addig az évi 2 millió 855 ezer forintnak.
Összegzés
A fentiekben tehát azt ismertettem, hogy egy kollégiumban élő külföldi diáknak körülbelül mennyi kiadással is kell számolnia. Nyilvánvalóan rengeteg tényező befolyásolja ezt az összeget. Nem minden egyetem ajánl fel kollégiumi férőhelyet, ilyenkor a lakhatás összege is minden bizonnyal megemelkedik valamennyivel. Valamint ott vannak a hidegebb téli napok, amikor a fűtés, vagy a nagyon meleg nyári napok, amikor a légkondicionáló miatt emelkednek meg a kiadások. Az egyetemtől való távolság is egy fontos szempont, hiszen ahogy említettem, az utazás is meglehetősen drága a szigetországban. Azonban ha minden ilyen apróbb dologra odafigyelünk, úgy hiszem, jelentős összeget tudunk megspórolni havi kiadások terén.
Mivel nekem a MEXT japán nyelv és kultúra ösztöndíjával sikerült kint töltenem egy évet, ezért havonta állami ösztöndíjban részesültem. Ennek összege egy hónapra 117 ezer yen, ami tökéletes összeg volt arra, hogy minden hónapot kényelmesen és stresszmentesen tölthessek. Ez az összeg lehetőséget nyújt arra, hogy Japán távolabbi részébe is elutazzunk vagy akár tanulmányainkhoz szerezzünk be forrásokat könyves boltokból és antikváriumokból. Tehát ugyan első látásra drágának tűnhet, de kellő odafigyeléssel és tanulással akár úgy is kint tölthetünk egy évet, hogy nem is költünk rá olyan sokat.
