Aki már egyszer is próbálkozott álláskereséssel, annak minden bizonnyal nem kell bemutatnom, milyen nehézségei is vannak: a semmitmondó hirdetések, a kellemetlen állásinterjúk vagy éppen az elutasításokból származó sérelmek. Meg tudom érteni, ha valaki pontosan ezért nem szeret munkát keresni. Az egymást követő kudarcok pesszimista gondolkodást eredményeznek, elkezdjük magunkat értéktelennek látni és elvesztjük önbecsülésünket. A sok negatívum mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy az álláskeresés egy nagyon jó lehetőség arra, hogy megismerjük önmagunkat és azt, hogy miben vagyunk jók, mit is akarunk valójában csinálni a jövőben.
Ha azt gondoljuk, hogy itthon megterhelő munkát keresni, akkor még nem próbálkoztunk Japánban. A japán vállalatok legtöbbször ugyanabban az időszakban hirdetik meg álláslehetőségeiket, hogy aztán végzős egyetemi hallgatók ezrei közül válogathassanak. A jelentkezőknek egyszerre kell ugyanolyannak lenniük, mint a többiek, mégis másnak, hogy kitűnjenek a tömegből, ezzel felkeltve az interjúztatók figyelmét. Nem is meglepő, hogy sokan nem bírják az ebből fakadó stresszt, hiszen ezek az elvárások gyakran kétségek közé zárják az addig reményekkel és álmokkal teli fiatalokat.
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen ezt a nehézséges folyamatot átvészelve sikerült munkát találnom Japánban, ráadásul Magyarországról. Ebben a cikkben arról fogok beszélni, hogy milyen úton kerestem hirdetéseket, hogyan jelentkeztem, miket kellett az önéletrajzba írnom és milyen interjúkon estem át. Igyekszem egyfajta útmutatót biztosítani azok számára, akik hozzám hasonlóan Japánban szeretnének munkát találni.
A jelentkezés
Mielőtt hozzáfognánk a tényleges álláskereséshez, valószínűleg megfogalmazódik bennünk, hogy mégis hol vagy hogyan van lehetőségünk állást keresni Japánban. Ugyan jelentős hátránynak bizonyulhat, hogy egy távoli országból próbálkozunk, amiről a japánok jó nagy része még csak nem is hallott, azonban a mai világban az internetnek köszönhetően már semmi sem lehetetlen. Hozzá kell tennünk azt is, hogy manapság az álláshirdetők már ismerik az online felvételi eljárás különböző módszereit. Ez mindenképpen egy pozitívum számunkra, hiszen úgy tűnik, hogy még ha csak lassan is, de a lehetőségek száma évről évre növekszik.
Különböző úton indulhatunk el, amikor a keresésbe fogunk. Fontos megjegyeznem, hogy érdemes annyi módszerrel próbálkozni, amennyivel csak tudunk, hiszen a siker kulcsa esetünkben a folytonos törekvés és kitartás. Vannak olyan internetes oldalak, amik pontosan azzal foglalkoznak, hogy külföldi állompolgárok számára ajánljanak lehetőségeket az országban. Legtöbbjük sajnos Japánban élő, illetve tanulmányaikat ott folytató diákokat céloz meg, viszont segítségükkel feltérképezhetjük, hogy milyen álláslehetőségek közül válogathatnak általánosan a külföldiek.
Különböző állásbörzékkel is próbálkozhatunk. Ugyan Magyarországon sajnos nincsenek japán vállalatokat felsorakoztató börzék, a járványhelyzet miatt a külföldi események nagy része online térbe helyeződött át, így itthonról is szemezgethetünk a kínálatokból. Az effajta börzék honlapjai általában nagyon könnyen átláthatók, egyszerűen lehet keresni rajtuk az ajánlatok között és a jelentkezés sem túl bonyolult. Amennyiben személyes részvétellel rendeznek meg egy börzét, gyakori, hogy már helyben van lehetőség interjúra, de valójában a cégtől függ, hogy milyen úton végzik el a jelentkezők elbírálását. Egy ilyen eseményen általánosan csupa híres és megbízható cég sorakozik fel, így ilyen szempontból semmi szükség az aggodalomra. Tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy felkészületlenül nehéz átjutni az első fordulókon, ahol még csak a papírok és webes tesztek alapján döntenek az ember sorsáról, de ha próbálkozol és tanulsz a hibáidból, lesz olyan cég, ami esélyt ad interjúra is.
Emellett interneten keresgéltem nagyobb japán vállalatokat, először mindenféle megkötés nélkül, majd ahogy kirajzolódott, hogy mi is érdekel jobban, úgy sikerült leszűkítenem a kört bizonyos helyekre. A kiszemelt cégeket megkerestem e-mailben, és amikor volt rá lehetőségem, elküldtem nekik az önéletrajzom. A cégek, valamint az adott terület feltérképezése eleinte fárasztó volt, de rájöttem, hogy nagyon fontos, hiszen az interjúkon is gyakran tesznek fel olyan kérdéseket, hogy milyen cégeket ismersz még az adott területről vagy, hogy szerinted mi az az erőssége az interjút folytató cégnek, ami kiemeli a többi közül.
Mi az a jelentkezési lap?
Amikor egy munkára szeretnénk Japánban jelentkezni, legtöbb esetben az önéletrajz mellett be kell nyújtanunk egy úgynevezett jelentkezési lapot (エントリーシート, továbbiakban ES) is. Ahogy feljebb említettem, gyakran ez jelenti az első fordulót a jelentkezők elbírálása során. Mivel ezen a szinten vannak a legtöbben versenyben, egy jól megírt ES a sikeres továbblépés kulcsa is lehet.
A jelentkezési lap jellemzően kérdésekből áll, amelyekre olykor 400-500 karakteres, máskor 800-1000 karakteres választ kell adni. A cégek ezekkel a kérdésekkel igyekszenek felmérni, hogy milyen ember vagy és megfelelsz-e annak az embertípusnak, akit ők keresnek. Számukra ezek a válaszok adják meg rólad az első benyomást, és ami még fontosabb, ebből tudják leszűrni, hogy mennyire vagy képes átadni nekik, hogy ki is vagy. Valójában ez mindegyik fordulón fontos, de elmondható, hogy az esetleges következő fordulókat is a jelentkezési lapra írt válaszok fogják meghatározni.
A lap összeállítása nagyon változó, de három kérdés szinte minden esetben megtalálható: a jelentkezés oka, az erősséged és az, amibe erőt fektettél diákéveid alatt. A jelentkezés okánál leginkább azt várják el, hogy alaposan utánanézz a cégnek és olyan választ tudj adni, ami kellő meggyőzőerővel bír. Sajnos, ha csak annyit mondasz, hogy olyan helyen akarsz dolgozni, ahol kamatoztathatod a nyelvtudásod, nagyon kevés. Az erősséged kiválasztásakor érdemes azon gondolkodni, hogy milyen olyan tulajdonságod van, amivel hozzájárulhatsz a munka sikeréhez. Az pedig, hogy mibe fektettél energiát az egyetem vagy akár középiskola alatt, lehet valami apróság is. A lényeg a folyamaton van: a múltban egy kudarccal vagy nehézséggel néztél szembe, amit sikeresen leküzdöttél és újat tanultál. Ez lehet egy csoportmunka, valamilyen verseny, részmunkaidős munkatapasztalat, de tulajdonképpen bármi, ami veled történt meg. Ennél a kérdésnél azon van a hangsúly, hogy bebizonyítsa a jelentkező, kellő kitartással rendelkezik és képes különböző problémák megoldására.
Interjú egy japán vállalatnál
Az interjú minden esetben felkészültséget igényel, nemcsak a céget és annak gondolkodásmódját érdemes előzetesen megismerni, hanem saját magunkat is alaposan ki kell elemeznünk. A cég ilyenkor a jelentkezési lapon adott válaszok alapján próbálja megtudni, hogy milyen jellemünk van, mennyire illünk a munkakörbe és milyen mértékben gondoljuk komolyan a jelentkezést. Az interneten számos hasznos útmutatót és tanácsot találhattok, de én most azt próbáltam összefoglalni, hogy én miket tapasztaltam az interjúkon és mi az, amire érdemes odafigyelni külföldiként.
Kérdések, amiket a külföldiek kapnak
Nem kell semmi ijesztőre gondolni, hiszen mondhatni nyilvánvaló, hogy olyan témák is előkerülhetnek egy interjú során, ami egy japán jelentkező esetében nem fordul elő. Gyakran kaptam olyan kérdéseket, hogy miért kezdtem japánul tanulni, miért pont Japánban szeretnék dolgozni vagy mennyire vagyok tisztában a japán munkastílussal. Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, akit az ismerősei és barátai is gyakran megtalálnak ezekkel a kérdésekkel, de amilyen egyszerűen megválaszolhatóknak tűnnek, annyira nehéz összeszedetten beszélni róluk egy éles helyeztben. Célszerű alaposan elgondolkodni rajtuk, hogy jól követhető válaszokat tudjunk adni akkor is, ha éppen nagyon izgulunk.
Ezek mellett sokszor megkérdezték tőlem, hogy a családom mennyire támogató a japán állást illetően, valamint azt, hogy meddig terveznék Japánban élni. Először nem értettem, mit befolyásol az, hogy például a szüleim mit gondolnak a döntésemről, de a válasz egyszerű: attól kezdve, hogy külföldi vagyok, a cég fog vízumot intézni nekem. Ezáltal nagy felelősség hárul rájuk, nagyobb, mintha egy japánt vennének fel helyettem, akinek az esetében nyilvánvalóan nincsen ilyen macera.
Legyen a jelentkező japán vagy külföldi, valamilyen formában szóba kerül, hogy mi az erőssége, miben jeleskedik másokhoz képest. Külföldiként azt gondoljuk, az a legnagyobb előnyünk, hogy több nyelvet beszélünk, globálisan gondolkodunk és többféle kultúrát ismerünk. Mindennek azonban az esetünkben úgymond alapvetőnek kell lennie. Ha azt mondanám, hogy abban emelkedek ki a többi jelentkezőhöz képest, hogy három nyelven beszélek, azzal tulajdonképpen nem tudok versenyben maradni a többi külföldi jelentkezővel szemben. Hiszen amennyiben interjúra hív minket egy cég, feltételezhetjük, hogy más külföldinek is adnak esélyt. Erősség lehet bármi, amiben úgy érzed, hogy kiemelkedsz: jó tervezőképesség, ügyes előadói készség, jó magyarázó képesség és így tovább.
Mindig legyen egy epizódod!
Hiába állít az ember szépeket magáról, ha nincs mivel alátámasztania őket, azok csak üres szavak lesznek. Hogy bizonyítani lehessen a mondanivaló igazságát, érdemes a mindennapokból bizonyos epizódokat felidézni. Ez sem megy olyan könnyen egy interjún azonnal, így megint csak azt tudom mondani, hogy amikor felkészülsz a várható kérdésekre, fűzz a válaszokhoz egy-egy személyes emléket. Ha például úgy gondolod, hogy jó vezetői képességed van, akkor azt alátámaszthatod egy olyan történettel, hogy egy egyetemi gyakorlaton beosztottak egy csoportmunkába, viszont mindannyian először találkoztatok egymással, így nem sikerült a projektet sehogy sem előre mozdítani. Azonban te cselekedtél: elhívtál mindenkit enni, összehoztad a társaságot és így már felszabadultan, könnyebben tudtatok együtt dolgozni, aminek az eredménye egy sikeres előadás lett. Ez csak egy egyszerű példa, a lényeg, hogy semmit sem kell túlgondolni. A cég leginkább azt figyeli egy ehhez hasonló konkrét epizódnál, hogy milyen potenciál rejlik a jelentkezőben. Javasolt egy kis jegyzetet készíteni, amiben felírsz mindenféle kisebb-nagyobb emléket kielemezve, hogy mikor hogyan viselkedtél és milyen jó tulajdonságod került előtérbe.
A mosolygás félsiker
Amikor izgulunk, gyakran elfelejtünk mosolyogni, az arcunkra pedig kiül a nyugtalanság. Az interjúkon a külső megjelenés nagyon fontos, és különösen a japánoknál ebbe bele tartozik az arckifejezés is. Gondoljunk csak bele, hogy ha választanunk kéne egy jókedvű, üde ember és egy bizonytalan, szorongó ember között, akkor valószínűleg mi is az előbbit választanánk. Az izgulás mindig is velejárója az ilyen helyzeteknek, de sose legyél rest valamilyen úton-módon egy kicsit ellazulni előtte, hidd el, sokkal eredményesebb leszel tőle!
Gondolkodás üzleti szemszögből
Gyakori hiba volt esetemben, hogy nem beszéltem elég lényegre törően, vagy olyan információkat osztottam meg, amik teljesen feleslegesek voltak. A cég azért akar minket felvenni, hogy ott dolgozzunk és hozzájáruljunk a munka sikeréhez, így elengedhetetlen, hogy üzleti szemszögből világítsunk rá saját személyiségünkre, erősségeinkre, eddigi tetteinkre és céljainkra. Nagyra értékelik, ha képes valaki röviden, de mégis kielégítően beszélni, magyarázni. Az üzleti világban nagy szerepe van a problémák megkeresésének, a kudarcnak, az abból való felállásnak, az eredménynek, így amikor egy kérdésre felelsz, célszerű ezeket a folyamatokat valamilyen formában belevonni a válaszodba. Ha mégis hosszasan szeretsz belefolyni egy témába, akkor érdemes már a legelején a következtetéssel kezdeni, így könnyebben lehet követni a későbbiekben.
Összegzés
Véleményem szerintem a legfontosabb a kitartás, nem szabad feladni, egy kudarcot úgy kell megélni, hogy az egy új esély a tanulásra és hibák kijavítására. Szinte garantálni lehet, hogy vissza fognak utasítani, nem is egy helyről. Ezzel mindenkinek szembe kell néznie, de semmiképp sem szabad emiatt alábecsülni magad. Legyél tisztában saját magaddal, higgyél a sikeredben, aminek az fog alapot biztosítani, hogy tudod, milyen értékeket is hordozol. Eredményes munkakeresést kívánok!
