Ebben a cikkben leginkább olyan egyetemi alapképzésben résztvevő diákokhoz szólok, akik japán nyelvet és/vagy japán kultúrát hallgatnak. Bizonyára megfordul minden ilyen hallgató fejében, hogy milyen lenne bizonyos időszakot Japánban tanulni, fejleszteni a nyelvtudást vagy éppen szakdolgozathoz források után kutatni. Erre jelenleg a legjobb lehetőség a Japán Nagykövetség által évente meghirdetett japán nyelv és kultúra ösztöndíj.
Pár évvel ezelőtt én is elnyertem ezt az ösztöndíjat és egy évet tanulhattam Japánban. Szeretném, ha a következő generáció se riadna el ettől a lehetőségtől. Annak idején úgy tapasztaltam meg, hogy japán szakon mindig is lesznek olyan évfolyamtársaink, akik jobbak nálunk, akik korábban kezdtek japánul tanulni, akiket olyan ügyesnek tartunk, hogy nem hisszük el magunkról, hogy vajon van-e esélyünk megpályázni egy ilyen ösztöndíjat. Legfőképp az ilyen emberekhez szeretnék szólni, hiszen én is hasonlóan gondolkodtam. Remélem, hogy a tapasztalataim megosztása hozzájárul ahhoz, hogy minél többen vegyék a bátorságot, hogy higgyenek magukban és nekivágjanak ennek a kihívásnak.
Ha még fiatalabb vagy, és középiskolásként szeretnéd kipróbálni magad Japánban, az alábbi cikket ajánlom elolvasásra: Középiskolai élet Japánban
Út a japán nyelv és kultúra ösztöndíj megszerzéséig
Mi is ez az ösztöndíj?
Habár úgy feltételezem, hogy a cikk olvasói legfőképp olyanok, akik már tisztában vannak vele, miről is szól ez az ösztöndíj, röviden összefoglalom, hogy miben is különbözik társaitól. Elsősorban a támogatás mértékét érdemes megemlíteni, hiszen ebben bőven lekörözi a többi ösztöndíj lehetőséget. Tandíjmentességen kívül fedezi a repülőjegy árát oda- és visszaútra (a legtöbb ösztöndíj egyébként „csak” ennyivel járul hozzá a kint töltött tanuláshoz), valamint 117,000 yen (kb. 317,000 Ft) havi juttatást biztosít. Helytől is függ, hogy ez mennyire elegendő egy hónapban, de én úgy éreztem, hogy ezzel az összeggel kényelmesen lehet eltölteni a hónapokat. Ráadásul mivel nem kell diákmunkával fedezni a megélhetést, sokkal több idő marad az egyetemi programokra, tanulásra és akár utazásra is.
A másik – véleményem szerint – legnagyobb előnye ennek az ösztöndíjnak, hogy nincs egy konkrétan meghatározott egyetem, ahova a jelentkezés történik. A nagykövetség oldalán megtalálható egy lista az egyetemek listájáról és programjaikról, ami alapján a jelentkező kiválaszthat hármat és ezeket sorrendbe is állíthatja.
A jelentkezés kritériumaira is érdemes kitérni, hiszen ha egynek nem felelünk meg, akkor már kénytelenek vagyunk lemondani magáról a jelentkezésről is. Fontos, hogy a jelentkező magyar állompolgársággal rendelkezzen, valamint meghatározzák évente azt is, hogy csak 18 és 30 év közötti illető pályázhat (2021-ben a születési dátum intervalluma 1991. április 2. és 2003. április 1. volt). Ezenkívül japán szakos hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni, amihez fontos hozzátenni, hogy már egy évet el kellett töltenie a japán szakon (tehát az elsőéves hallgatókat ezzel ki is zárják, hiába vannak esetleg köztük olyanok, akik már régebb óta tanulnak japánul). Valamint az is fontos, hogy a hazaérkezést követően aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen a pályázó. Ez a másodévesek esetében nem olyan nagy probléma, hiszen a hazaérkezést követően el is kezdődik nekik a harmadik és egyben utolsó évük, viszont felmerül a kérdés, hogy mit kell tenni, ha harmadévesként pályázzuk meg ezt az ösztöndíjat. Velem is ugyanez a helyzet volt, ráadásul a jelentkezés télen szokott lezárulni, ezért azt sem lehet tudni, hogy felvesznek-e mesterképzésre. Ilyenkor az a megoldás, hogy a jelentkezéskor bizonyítjátok, hogy jelentkeztetek mesterképzésre, tehát folytatni kívánjátok a tanulmányokat a hazaérkezést követően is.
A pályázat két fordulója
A jelentkezést követően két forduló vár a pályázóra. Habár nem tűnik olyan hosszúnak, több időpont és határidő is van, ezért érdemes már a jelentkezéskor kijegyzetelni a naptárunkba minden fontos dátumot. Az első forduló tartalmazza az írásbeli vizsgát, valamint az interjút, amin már csak a beadott dokumentumok és az írásbeli vizsga eredménye alapján kiválasztottak vehetnék részt. Általában elég rövid idő szokott lenni a jelentkezési határidő és az írásbeli vizsga, majd az interjú között, ezért már a jelentkezési időszak alatt érdemes felkészülni mindkettőre.
A második fordulóban már tulajdonképpen nincs sok dolga a jelentkezőnek, hiszen ekkor a japán elbíráló bizottság értékeli a pályázatokat. Általában június végén történik ennek az eredményhirdetése, viszont ekkor még csak az derül ki, hogy az illető jogosult-e az ösztöndíjra. Ezután augusztus környékén jön az értesítés arról, hogy melyik lesz a fogadó egyetem.
A jó jelentkezés a siker kulcsa
Sokan gondolják úgy, hogy leadják a jelentkezést, ahogy sikerül, aztán bizonyítanak az írásbeli vizsgán és az interjún. Viszont úgy gondolom, ezzel a gondolkodással csak a vesztükbe rohannak. De hogy miért is?
Először is rengeteg dokumentumot kérnek a jelentkezéshez, aminek a listája megtalálható a nagykövetség oldalán, de érdemes részt venni a minden évben megtartott orientáción, hiszen akkor segítenek is ezek kitöltésében. Érdemes már előre kinyomtatni az adott iratokat, és a felmerült kérdéseket helyben feltenni. Nagyon kedvesen és megértően segítenek mindenben, azonban a határidőket nem a helyi nagykövetség szabja meg, ezért ha nem érkezik be hozzájuk minden időben, akkor azzal sajnos ők sem tudnak mit kezdeni. Orvosi vizsgálatról szóló dokumentumot is már a jelentkezésnél kell leadni, ezért érdemes időben elkezdeni mindent beszerezni (ha az utolsó héten kezdjük a papírok beszerzését, akkor szinte biztosan nem leszünk meg időben). Ráadásul az se könnyíti meg a dolgunkat, hogy e-mailben és postai úton is le kell adni ezeket a dokumentumokat.
Személy szerint a jelentkezés előtt jópár héttel kezdtem el a papírok összeszedését, és így is szinte az utolsó pillanatban sikerült leadnom a pályázatot. Leginkább az orvosi vizsgálatról szóló papírral gyűlt meg a gondom, hiszen azt a háziorvosommal töltettem ki. Mivel vidéki vagyok, ezért arra is időt kellett szánnom, hogy külön hazautazzak ezért. Ezenkívül ajánlólevelet sem illik az utolsó pillanatban kérni. Érdemes már hetekkel előbb felkeresni az adott oktatót, és neki is részletezni a határidőt és azt az időpontot, amire szeretnétek, hogy kész legyen az ajánlólevéllel. Mivel az ajánlólevél rólunk szól, ezért ebbe nem érdemes beleolvasni, így azt tanácsolom, hogy vigyetek egy borítékot annak a személynek, akitől az ajánlólevelet kéritek. Ráadásul nem csak oktatót kell felkeresni, hanem a tanulmányi osztályt is, hiszen a leckekönyvről is kell hitelesített másolat. Azt hiszem, mindenkinek van már olyan tanulmányi osztályos tapasztalata, ahol nem járt először sikerrel a problémájával, ezért ide is érdemes időben elmenni.
A papírok beszerzésén kívül az egyik legfontosabb a jelentkezési lap, amin több olyan pont is szerepel, amivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy minél több esélyünk legyen megszerezni az ösztöndíjat. Fontos tudni, hogy ha továbbjutunk az interjúra, akkor nagy valószínűséggel az interjúztatók előtt ott lesz a jelentkezési lapunk. Ezért is nagyon fontos, hogy tudatosan töltsük ki a kérdésekre a válaszokat. Érdemes esetleg hosszabb választ írni, aminek csak egy lerövidített változatát írjuk a jelentkezési lapra (hiszen nincs is sok hely a válaszokra). Így az interjún is számíthatunk arra, hogy megkérnek minket, fejtsünk ki bizonyos válaszokat bővebben.
A legfontosabb pont pedig a három egyetem kiválasztása. A listában egyaránt vannak állami és magánegyetemek is. Annak idején az egyik tanárom azt tanácsolta, hogy jelöljek be legalább egy állami egyetemet, mert oda könnyebb bekerülni. Végül mind a három helyre állami egyetemet jelöltem. Viszont mivel egyik fordulón sem teszik közzé a pontszámokat, sem az adott egyetemre jelentkezettek számát, ezért nem tudom megmondani, hogy a mi lehet a pontos oka. Ennek ellenére mindenképpen azt ajánlom, hogy legalább egy helyre érdemes állami egyetemet megjelölni. Emellett fontos, hogy részletesen olvassuk át az egyes egyetemek programjait és ne csak feltétlenül elhelyezkedés alapján válasszunk. Az interjúmon is rákérdeztek arra, hogy mi alapján választottam ki az egyetemeket, szóval szerintem fontos, hogy az indokot is alaposan ki tudjuk fejteni.
Melyik a vészesebb: az írásbeli vizsga vagy az interjú?
Az ösztöndíj azt a célt szolgálja, hogy Japánban úgy tanuljunk a kultúráról, hogy közben a nyelvtudásunkat is fejlesszük. Viszont az oktatás nyelve minden egyetemen japánul zajlik, ezért elvárt egy erős japán nyelvtudás. Ebből a szempontból azt mondanám, hogy az írásbeli vizsga egy kicsit nehezebb volt, mint az interjú. Ha a japán nemzetközi nyelvvizsga szintjéhez akarjuk mérni, akkor az N2-es szinthez van a legközelebb. Viszont ne bátortalanítson el senkit sem, hiszen annak idején én is még csak az N3-as szintet tudtam letenni nyelvvizsgán. A korábbi feladatsorok megtalálhatók a Japán Alapítvány könyvtárában, amiket mindenképpen ajánlok átnézésre. Ha esetleg kevés lenne ez gyakorlásra, érdemes mellé N2-es feladatsorokat is kitölteni. Sajnos az írásbeli fordulón is csak azt az eredményt közlik, hogy a jelentkező továbbjutott-e vagy sem – a pontokat nem teszik közzé.
Ezzel ellentétben az interjún már nem a japán tudás számít (habár japánul zajlik a beszélgetés), hanem az elhivatottság és a lelkesedés. A nagykövetség olyan pályázóknak szeretné adni az ösztöndíjat, akik Japán és Magyarország közötti „hidakká” válnak, tehát fontos arra is odafigyelni, hogy amikor a kutatásunkról kérdeznek, akkor arra is kitérjünk, hogy az itthon milyen értékkel bírhat vagy éppen milyen pozitív hatással van a két ország kapcsolatára. Ha tökéletesen beszélünk japánul, arra is gondolhatnak, hogy nekünk már nincs szükségünk rá, hogy Japánban tanuljunk. Ezért is fontos, hogy ne izguljunk és féljünk attól, hogy hibázunk. Arra törekedjünk, hogy átadjuk azt, amit szeretnénk – még ha nem is tudjuk japánul megfogalmazni tökéletesen.
Esélyek az ösztöndíj megszerzésére
A legtöbb ösztöndíjnál általában meghatározzák az ösztöndíjasok számát, azonban ennél az ösztöndíjnál az is előfordulhat, hogy az összes magyar jelentkező elnyeri a lehetőséget. Az alábbi táblázat alapján is megfigyelhető, hogy nincs egy konkrétan meghatározott létszámhatár. Minden évben különböző számban nyerték el az ösztöndíjat Magyarországon.
De hogy miért lehetséges ez? Ahogy korábban is említettem, nem csak egy egyetemre szól ez a lehetőség. Hosszú lista található az egyetemekről, amelyek külön-külön meghatározzák azt a létszámot, amelyet be tudnak fogadni ezzel az ösztöndíjjal. Ezért is nagyon fontos jól átgondolni, hogy mely egyetemeket jelöljük be. Az is előfordulhat, hogy egy olyan magyar társunk kapja meg az ösztöndíjat, aki gyengébben teljesített, viszont olyan egyetemet jelölt be, ahova még azzal a pontszámmal is be tudott kerülni. Tehát elképzelhető, hogy hiába teljesítünk jól, ha a legnépszerűbb egyetemeket válasszuk ki, nagy az esély arra, hogy kicsúszunk a keretből.
Ezért is van egy fontos tanácsom, amivel megemelhetjük az esélyeinket az ösztöndíj megszerzésére. A jelentkező lapon van egy olyan pont, amiben azt kérdezik a jelentkezőtől, hogy ha a három bejelölt egyetem egyikére sem tud bekerülni, viszont a teljesítménye alapján lenne számára hely másik egyetemen, akkor hajlandó-e egy olyan egyetemre menni, amit nem jelölt be az első háromba. Ezt érdemes alaposan átgondolni, hiszen ez az egy kiválasztott egyetem bárhol lehet Japánban, egészen Hokkaidótól Okinawáig. Ráadásul a fogadó egyetem szinte az utolsó pillanatban kerül kihirdetésre, ezért a nagykövetségnek is rengeteg problémát jelent, ha valaki akkor mondja le az ösztöndíjat – mondván ő nem szeretne a kiválasztott egyetemen tanulni. Emellett a bíráló bizottság számára is egy olyan képet festenénk a magyarokról, akiknek nem érdemes felajánlani ilyen lehetőséget. Ezért fontos, hogy csak olyan személy jelölje be ezt a pontot, aki számára az a legfontosabb, hogy Japánban tanulhasson – legyen az bárhol is az országban.
Összegzés
A hosszú és bonyolultnak tűnő jelentkezési folyamat miatt sokan már az elején feladják ezt a pályázatot. Azonban remélem, hogy ezzel a cikkel sikerült bemutatnom, hogy érdemes megpályázni ezt az ösztöndíjat. Számomra az eddigi életem legszebb éve volt és nagyon hálás vagyok az akkori önmagamnak, hogy vette a fáradságot és energiát áldozott a jelentkezési folyamatra.
Bátran ajánlom minden japán szakosnak. Még ha nem is jön össze, remek tapasztalatot lehet belőle szerezni. Nincs meghatározva, hogy csak egyszer lehet megpályázni, ezért másodév után az előző próbálkozás tapasztalataira alapozva sokkal nagyobb eséllyel lehet indulni akár harmadévesként is.
Röviden összefoglalva a legfontosabb tanácsaim közé tartozik az egyetemek alapos kiválasztása, a határidők szigorú betartása, korábbi feladatsorok átnézése, valamint a jelentkezési lap tartalmának begyakorlása az interjúra. Ha erre a négy dologra kellő energiát és időt szánunk, biztosan meglesz az eredménye. Sok sikert kívánok az ösztöndíj megpályázásához!