Blabla Trip

Pontosak vajon a japánok?

Ha a japánokról kérdeznek, mi az első, ami eszedbe jut? Valószínűleg olyasmit képzelsz el, mint udvarias, okos, szorgalmas, pontos emberek, és így tovább. Amit a japánokról elképzelsz, talán néhány pontban betalál. Igen, a pontosság is. A japánok hihetetlenül pontosak. Viszont szeretném ezt kiegészíteni néhány dologgal.

Először is, a japánok pontossága eltérő lehet a szituációtól függően. Nagyon pontosak akkor, ha munkáról vagy iskoláról van szó. Másrészről viszont a magánéletben elég lazák tudnak lenni. Emlékszem, hogy az egyik lengyel barátom panaszkodott arra, hogy a japánok nem érnek oda a megbeszélt időben a személyes találkozókra. Másodszor pedig a kezdést illetően pontosak, a befejezésnél viszont nem kifejezetten tartják tiszteletben az időt.

A 80-as években, a buborékgazdaság korszakában az Egyesült Államokban gyakran kritizálták a helyiek a japán cégeket amiatt, hogy az irodákban mindig égve vannak a villanyok akár éjfélig is. Bárhol is legyenek a világban, amíg a japánok egy japán cégnek dolgoznak, mindig magukkal fogják vinni a japánok üzleti mentalitását és kultúráját.

Japánként, aki Japánban nőtt fel személy szerint úgy gondolom, hogy a pontosság egy nagyon jó dolog (amúgy én vagyok az is, aki gyakran elkésik a személyes találkozókról). Nagyon meglepődtem, mikor először Európába jöttem. Érdekes módon általában a spanyolokról és olaszokról mondják azt a sztereotípiát, hogy későn érkeznek a gyülekezőkre. Nos, valóban nem lehet tudni, hogy mikor fognak megérkezni.

Másik oldalról viszont a japánok meg arra nem figyelnek, hogy mikor van vége valaminek. Mikor kicsi voltam, apukám általában fél 8-kor indult el otthonról dolgozni, és olyan este 11 körül jött haza. Szó szerint semmi ideje nem volt a családjára a hétköznapokban. Két évtizedbe telt, mire megértettem, hogy milyen fantasztikus apukám volt, aki ennyi energiát fektetett a családjába. Nem hinném, hogy én valaha tudnék olyan keményen dolgozni, mint ő.

Kérdések

Felvetődnek kérdések, amikor nemzeti sajátosságokról beszélek. Honnan erednek ezek a sajátosságok? Léteztek már azelőtt is, hogy a nemzetállamok létrejöttek, olyan 2000 évvel ezelőtt? Ez a génekből adódik, vagy a társadalom építi ki őket?

Történelem

Érdekes módon a japánok pontosságának eredete a történelemben és társadalomban található. Alapból nem is vagyunk tudatában az idő fogalmának. Hihetetlen jelenség az, ahogy az emberek elértek eddig a fogalomig.

Például Japánban és Izraelben is megvannak a saját korszakok nevei, viszont mindketten átvették a nyugati időszámítást és a greenwich-i időt. Szóval a lényeg az idő és modernitás, még pontosabban az iskola és a vonat. Mindjárt megérted, mire gondolok.

Az Edo-korig, tehát olyan 1867-ig Japán (talán akkor a japánoknak még nem is volt igen fogalma az országról a mai modern értelemben) a futeiji órát használta (határozatlan módszer). A japán óragyártó, a Seiko a következőképpen magyarázza ezt a metódust:

A határozatlan idő törvénye a napot hat egyenlő részre osztja a hajnal és a szürkület alapján, és a hosszúságot hívta pillanatnak. Még a napon belül is, a nappal és éjszaka közti idő hossza változhat, és ez függ az évszaktól is, szóval ez egy nagyon komplikált időrendszer volt, ami hossza folyamatosan változott.

Forrás:江戸時代の暮らしと時間

Nishikie; Utagawa Toyokuni, Órásmester az Edo kastélyban ( Seiko Múzeum gyűjteménye)

Az Edo-kor végén egy holland parancsnok, Willem Huyssen van Kattendijke jött Japánba 1857 és 1859 között. Az ottléte alatt modern tengerészeti képzésben részesítette a japán tiszteket.

Miután visszatért Hollandiába, egy könyv formájában publikálta a Japánban készített jegyzeteit „Kivonatok WJC Ridder Huyssen van Kattendijke kapitány naplójából Japánban tartózkodása alatt 1857, 1858, 1859” címmel (eredeti cím: Uittreksel uit het dagboek van W. J. C. Ridder Huyssen van Kattendyke, kapitein-luit. ter zee, gedurende zijn verblijf in Japan in 1857, 1858 en 1859) A könyvben beszél a japánok jellegzetességeiről, például arról, hogy mennyire sokkoló a japán emberek időérzéke. Ezt példákkal is illusztrálja;

Faanyagot rendelt, de soha nem érkezett meg a szállítmány. Egy kézműves munkás, aki egyszer ment el a gyárba, és azóta soha többet. Valaki egyedül tölti az újév két napját. Erre a következtetésre jutott:

A japánok udvariasak és alázatosak, de sok dologban okoztak csalódást, így még az is lehet, hogy úgy fogom elhagyni ezt a helyet, hogy a reményeim (hivatalos ügyeim) felét sem teljesítettem.

Forrás:「時間厳守」は明治時代に作られたものだと知る! -遅刻の誕生-

Willem Huyssen van Kattendijke

Ez a fajta hozzáállás elég elterjedt volt a külföldiek közt az Edo-kor végén és Meiji-kor elején. Látható, hogy a japán emberek jellegzetességei mára már teljesen ellentétesek a régiekkel. A Meiji-kormány viszont drasztikusan megváltoztatta a japán társadalmat. Rohamosan modernizálták Japánt egy az európaiakhoz hasonló városállamként.

Modern oktatási rendszer érkezett a 19. században

Először a Meiji-kormány egy modern oktatási rendszert vezetett be a Meiji-kor elején, ami az első egyetemes oktatási rendszer volt Japánban. Persze évekbe telt, mire az emberek többsége átvette ezt a rendszert, ugyanis a japán népesség nagyrészt farmerekből állt, és nekik dolgozniuk kellett a mezőgazdaságban.

Ez a modern egyetemes oktatási rendszer azonban megszabta az iskolai kötelezettség idejét. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek, tanulóknak és tanároknak iskolában kellett lenniük. A modern oktatási rendszer egyfajta stabil, egységes időérzéket teremtett a japán emberek számára.

Megjelentek a gőzmozdonyok a 19. században

Másodszor a Meiji-kormány bevezette a gőzmozdonyokat 1872-ben. Ezeket a vonatokat nem lehetett rugalmasan indítani, ugyanis egy gőzmozdonyhoz kell maga a vonat, valamint a sínek, és mivel több mozdony közlekedett a síneken, szükség volt arra, hogy meghatározzanak egy pontos menetrendet. És egy ilyen menetrendet nem igazán lehet adni a pontatlan japánoknak.

Újabban a magánvasutak megváltoztatták az indulási és érkezési idejüket, nagyon ritka, hogy időben indulnak és érkeznek, és szinte normálissá válik, hogy késnek a vonatok, amit első körben kéne korrigálni. Elég merész a késő érkezést normálisként kezelni még magának a személyzetnek is. Van olyan vasútvonal, ahol azt mondják, egész évben egyszer sem érkezett és indult időben a vonat.

Forrás: 日本の鉄道はなぜ時間に正確なのか(1鉄道が形成した近代的時間意識

Viszont a vonathálózatot fejlesztették és kibővítették, és a mozdonyoknak muszáj volt még pontosabb menetrendet megadni Tokió vonalán. A kormány és a vasúttársaságok törekvéseinek hála a pontos vonatindulásokat már az 1930-as években megvalósították.

És mivel a vonatok már pontosan közlekedtek, a japánoknak is követniük kellett egy menetrendet az életükben. Milyen érdekes, hogy először az ember irányítja a technológiát, aztán egy ponttól már az embernek kell igazodnia a technológiához.

Következtetés

És megint csak büszkén mondhatom, hogy igen, a japánok pontosak. Mivel sok japán cég is nagyon pontos, elmondható, hogy a japánok pontossága bizonyítottan Japán egyik nemzeti jellegzetességeként van számon tartva. Viszont azt is elmondanám, hogy ez nem a gének miatt van. Láthatunk bizonyítékot egy egészen más időérzékelésre a történelem során.

Az elmúlt 150 év alatt a japán társadalom sikeresen alakította ki a pontos időérzékét. Más szóval, nem ígérhetünk semmit a pontosság kapcsán az elkövetkezendő 150 évre. És ez más országokra is igaz.